A magyar gazdaság az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal esett vissza, az előző év második negyedévéhez képest a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt – olvasható a KSH kedden kiadott úgynevezett második GDP-becslésében (a bruttó hazai termékről az első becslést még július 30-án tették közzé).
A második becslés adatai megegyeznek az első becslésével, így a KSH jelentésében az igazi izgalmat azok a részletek rejtik, hogy mi okozta a minden előzetes várakozást messze alulmúló gazdasági teljesítményt.
Első helyen az ipar gyengélkedését kell kiemelni. A jelentés szerint
„az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal esett vissza” még éves alapon, azaz az előző év második negyedévéhez képest is.
Ez ugyebár azért fontos, mert a GDP éves alapon még így is nőni tudott. Az iparon belül a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása – ide tartozik az akkugyártás is, aminek hanyatlásával ebben a cikkben foglalkoztunk –, valamint a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
És hogy mi van az iparon túl? A szolgáltatások 2,4 százalékkal bővültek, az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé viszont 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakát. Az agrárgazdaság visszaesésében ismét jelentős szerepe van – ahogyan 2022-ben is volt – az aszálynak.
Ha a felhasználási oldal felől nézzük, akkor sincs túl nagy meglepetés az adatsorban, legalábbis a korábban már napvilágot látott statisztikák fényében.
A fogyasztás csak lassan kezd növekedni a tavalyi inflációs sokk utáni mélységekből: a háztartások fogyasztási kiadása a 2022. második negyedévit épp meghaladó szintre kapaszkodott fel, a közösségi fogyasztás sorozatban harmadik negyedéve esik vissza. A beruházások hanyatlása szintén nem meglepő, az úgynevezett bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,4 százalékkal maradt el a tavalyitól, a KSH jelentése szerint „mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben”.
A belföldi felhasználás így mindössze 0,7 százalékkal nőtt a második negyedévben. De legalább nőtt, nem úgy, mint a külkereskedelem: az export 1,8 százalékkal, az import 3,2 százalékkal esett vissza.
A magyar gazdaság előző negyedévhez képest nyújtott teljesítménye kifejezetten keserű csalódást jelentett, az első adatbecslések szerint ez a harmadik legrosszabb teljesítmény volt az Európai Unióban a lettek és a svédek mögött (a közszolgálati egyetem szakértője szerint persze nincs ok a pánikra). De az éves alapon számolt 1,3 százalékos növekedés sem túl jó eredmény annak fényében, hogy a tavalyi második negyedévben méretes gödörben volt a magyar gazdaság.
Az akkori 2,1 százalékos visszaesést a mostani 1,3 százalék nem tudta ellensúlyozni, a második negyedéves GDP-nk így még mindig alacsonyabb volt, mint a 2022-es második negyedévi – miközben ettől az évtől már a feljebb kapcsolást és nekirugózást várta Orbán Viktor márciusban.
Teljes bukásnak még nem mondhatjuk, de a kormány akkugyárakra alapozott iparstratégiája most éppen csúfos kudarcnak tűnik. Tavaly októberben még 300 milliárd forint fölötti értéket termelt az ágazat, ez mostanra 200 milliárd alá esett.
Az Eurostat adatai szerint az EU gazdasága 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az elsőhöz képest, a magyar 0,2 százalékot esett. Az éves GDP-bővülésben jobban állunk, de részben azért, mert tavaly utolsók voltunk.
A legfrissebb adatokat és alapvető közgazdasági ismereteket is mellőzte Szalai Piroska úgynevezett elemzése.
Négy hónapja arról beszélt a miniszterelnök, hogy a gazdasági miniszterek „jó állapotban vannak, megcsinálták a jókedvet”. És mi történt azóta?