• Ausztriában vasárnap parlamenti választást tartanak, a győzelem a szélsőjobboldali FPÖ és a konzervatív ÖVP között dőlhet el.
• Az FPÖ vezetőjét, Herbert Kicklt csak kevesen látnák szívesen a kancellári székben.
• A 2019-hez képest vélhetően sok szavazót vesztő két koalíciós társ, az Osztrák Néppárt és a Zöldek vélhetően nem együtt folytatják.
• A kampány középpontjában nem túl nagy meglepetésre a bevándorlás állt.

Ausztriában most először nyerhet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), mégis meglepetés lenne, ha jelöltjük, Herbert Kickl lenne az ország következő kancellárja. A sokáig nemzeti liberálisnak kinéző FPÖ 1956 óta íródó történelmében mindössze kétszer végzett nem a harmadik helyen: 1999-ben második, 2006-ban negyedik volt.

A felmérések szerint öt párt alkothatja a következő parlamentet, ugyanaz az öt, amelyik a 2019-ben választottat is:

• Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) – 27 százalék (2019-ben 16,2 százalék, 3. hely)
• Osztrák Néppárt (ÖVP) – 25 százalék (2019-ben 37,5 százalék, 1. hely)
• Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) – 21 százalék (2019-ben 21,2 százalék 2. hely)
• Zöldek – 9 százalék (2019-ben 13,9 százalék, 4. hely)
• NEOS (liberális) – 9 százalék (2019-ben 8,1 százalék, 5. hely)

Nem lehet leírni teljesen az utoljára 1956-ban a parlamentbe jutott Osztrák Kommunista Pártot sem, amelyik az egy százalékot sem szokta elérni, most azonban 3 százalékra mérik. (Négy százalék a bejutási küszöb.) Sikerükben szerepet játszhat az infláció és a lakhatási válság. Egy figyelemre méltó sikert tavaly már elértek: a salzburgi tartományi választáson a 2018-as 0,4 százalék után tavaly 11,7 százalékot értek el.

Covid, háború, infláció, így jött fel az FPÖ

Az Osztrák Szabadságpárt 2019-ben az összeomlás szélén táncolt. Az akkori pártelnök–alkancellár Heinz-Christian Strache karrierjének egy Ibizán készült videó nyilvánosságra hozatala vetett véget. Ebben egy hosszú italozós estén zsíros közbeszerzési győzelmeket ígért egy állítólag Putyinhoz bekötött orosz nőnek, ha az megveszi Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját, és a kampányban Strache eszközévé teszi. Amúgy Kickl belügyminisztersége idején az FPÖ oroszbarátsága miatt a szövetséges titkosszolgálatok megtagadták az információcserét.

A két évvel korábban készült videó kikerülése az ÖVP-s Sebastian Kurz vezette kormány bukását is jelentette. Ennek a kormánynak volt a tagja belügyminiszterként Herbert Kickl mostani pártelnök, akit még a kormány bukása előtt kirúgott az akkori kancellár.

Az FPÖ sokak által várt összeomlása elmaradt, és ebben nagy érdeme van Kicklnek, aki előbb a szélsőjobboldali párt frakcióvezetője, majd elnöke lett. Az ellenzékben töltött évekre esett a Covid, az orosz–ukrán háború és az EU átlagánál az osztrákokat jobban sújtó infláció. (A magyartól azért messze voltak, 2023 májusában például az EU-átlag 7 százalék volt, az osztrák 10 százalék, a magyar 21,5 százalék, az akkori magyar ellenzék, szemben az osztrákkal, ebből nem tudott profitálni.) Az ezekben az években tartott tartományi választásokon az FPÖ mindenhol erősödött, a kormányon lévő konzervatív Osztrák Néppárt pedig gyengült. A szélsőjobb az országos felmérésekben 2023 nyarán vette át a vezetést.

A képet a kancellárjelölt Kickl elutasítottsága árnyalja, háromból két osztrák nem szívesen látná őt ilyen magas pozícióban, ahogy Alexander Van der Bellen köztársasági elnöknek és a pártok vezetőinek is erős fenntartásai vannak. Jelen állás szerint az egyedül kormányozni győzelem esetén sem tudó FPÖ-nek mindenképp koalíciós társ után kéne nézni, de partnert nem igen találna.

Hacsak nem adja be a derekát az ÖVP, koalíciójuk nem kizárt, volt már ilyen 2000-ben, 2003-ban és 2017-ben is, igaz, a nagyobb partner mindhárom esetben az ÖVP volt. Karl Nehammer kancellár ugyan ki nem állhatja Kicklt, de kettejük vitája feltűnően udvarias hangvételű volt. A kancellár, ha nem is Kicklre utalva, de azt is mondta: sok értelmes FPÖ-st ismer.