„Nem tudom megígérni, hogy az árakat leszorítom vissza a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot”.
Ezt mondta Orbán Viktor 2024. október 4-én reggel, a péntek reggelenként megszokott közrádiós szereplése során.
„Magyarország védi a családokat, sikerült megfékeznünk a benzinár-növekedést (…) De közben más termékek, fontos termékek ára nő. Ilyenek az élelmiszerek. Ma úgy döntöttünk, hogy hat termék esetében: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8%-os tehéntej esetében beavatkozunk az árak alakulásába.”
Ezt pedig 2022. január 12-én mondta, kormányülésről kisietve, kezében mappával és tollal. Az infláció már akkor nőtt, nődögélt, 8 százalék körül volt az egy évvel korábbi 2,7 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése már meghaladta a 10 százalékot. Csak még nem hívták háborúsnak, se szankciósnak, mert ugyebár még bő egy hónappal voltunk a háború, és még többel a szankciók előtt.
A következő bő másfél évben az árstop és az ársapka, a hatósági árszabályozás, amit egyre több termékre terjesztettek ki, a politikai kommunikáció csodafegyvere lett. Gazdasági haszna semmi nem volt, kára annál inkább.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Az igaz, hogy a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc bevétele tavaly 20 százalékkal nőtt. De ez csak az inflációval megegyező szint, miközben a nyereségük 43 milliárd forinttal csökkent, és a tavalyelőtti felére esett. De megtaláltuk, hogy kik jártak valójában jól.
Amikor Orbán ellen kampányoltak az olcsóbb élelmiszerrel, azt mondta, hogy ez piacellenes, és azt sulykolják az emberekbe, hogy a kereskedők csak élősködők.