Nem kérette be az orosz nagykövetet Szijjártó Péter külügyminiszter, miután a hétvégén az orosz állami hírügynökség kiforgatta a szavait. A miniszter erről az éves meghallgatása után beszélt újságíróknak.
Az ügy előzménye, hogy hétvégén a RIA Novosztyi azzal a címmel adta ki a Szijjártó Péterrel készült interjút, hogy „a miniszter megnevezte a NATO hibáját”, és hogy szerinte a NATO-nak konkrétan az orosz szerződéstervezetet kellett volna megtárgyalnia a biztonsági garanciákról. (Ami azzal jár, hogy visszaállnak az 1997 előtti határok, és Magyarországról is kivonul a NATO.)
Szijjártó azt mondta, súlyos ferdítés történt, annak megkérdőjelezését senkitől nem fogadják el, hogy Magyarország a NATO tagja. Ez nem is egy megtárgyalandó kérdés. Úgy értette, amit mondott, hogy a nagyhatalmaknak beszélniük kell egymással, de ez nem azt jelenti, hogy egyoldalúan el kell fogadni a másik igényeit.
Viszont miután nem a nagykövet forgatta ki a szavait, nincs vele dolga ebben az ügyben. Az orosz hírügynökségnek jelezték, hogy félreértés történt, de azzal már nem foglalkozik, hogy ők mit válaszoltak erre, de a történtek után is nyilatkozik nekik.
Miután Szijjártó nem tudta a választ, megnéztük, hogy korrigáltak-e az oroszok. A RIA Novosztyi most nem elérhető, de a Telegramon nincs nyoma helyreigazításnak vagy pontosításnak.
A Telexnek arra a kérdésére, hogy a német hírszerzés vezetője szerint Moszkva pár év múlva képes lehet támadást indítani a NATO ellen, Szijjártó Péter azt mondta, „meglehetősen logikátlan és önveszélyes lépés lenne”, ha Oroszország bármely NATO tagállamot megtámadná. Ismét kikérte magának, hogy a külpolitikai döntéseket az oroszok – vagy más – szemszögéből hoznák meg.
Rákérdeztek arra is, mi haszna van a magyaroknak abból, hogy Egyenlítői-Guineában a számos bűncselekmény miatt elítélt alelnökkel tárgyalt. Szijjártó erre kapásból annyit reagált, hogy reméli, a jogi eljárások eredményesek lesznek, majd arról kezdett beszélni, hogy ha nem nyújtunk segítséget Afrikának, abból a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája vagy a valaha volt legnagyobb migrációs nyomás lehet.
Azt pedig, hogy milyen berendezkedésű országba megy, nem kell belpolitikai szempontból értelmezni.
Arra nem válaszolt, hogy milyen szerepe volt Orbán Gáspárnak a csádi misszió megtervezésében. Azzal hárított, hogy ő csak a saját szerepét tudja, illetve a külügy munkatársaiért felel. Arra sem válaszolt, hogy Orbán ott volt-e vele, amikor ő Csádban járt. „Most ez miért fontos?” – hangzott a viszontkérdés a minisztertől.
Kiderült, mit jelenthet a sokat emlegetett kölcsönös tisztelet: know-how-csere az országa olajkészletét luxusautókra és Michael Jackson-relikviákra költő Teodoro Nguema Obiang Manguéval, a diktátor fiával.
A világ egyik legkorruptabb országába, hova máshova?
A külügyminiszter szerinte nem arra gondolt, amit az oroszok írnak, miszerint elkerülhető lett volna a háború, ha a NATO elfogadja Putyin utlimátumát.
„Úgyhogy legközelebb egy kicsit több figyelmet szeretnék kérni magunknak is” – mondta a külügyminiszter.
Budapestre jött a csádi elnök, aláírtak néhány megállapodást, nyilatkoztak közös vonásokról és migrációs nyomásról, de hogy a példátlan magyar katonai missziónak mi a veleje, a célja vagy az értelme, arról továbbra sem lehet tudni a világon semmit.
Putyin célja visszaállítani a NATO 1990-es határait.