A szombati grúz parlamenti választás előtt a Bloomberg azt állítja: orosz kémek és hekkerek éveken át gyűjtöttek információt Grúzia kormányáról, nagyvállalatairól, behatoltak a külügyminisztéium, a pénzügyminisztérium, a központi bank, az energia- és távközlési szolgáltatók számítástechnikai rendszereibe.
Csak 2020. november-decemberben 114-szer törtek be például a külügyminisztérium hálózatába, és 2,1 millió gigabájtnyi adatot loptak el. (Magyarországon az oroszok évek óta ki-bemászkálnak a magyar külügy számítógépein, minderről ráadásul a magyar külügy is tudott.)
A választás esélyese a 2012 óta hatalmon lévő, azóta más és más jelöltekkel, de minden választást megnyerő Grúziai Álom.
Grúzia, Magyarországhoz hasonlóan, kezd magára maradni Nyugaton, csakhogy a kaukázusi ország egyelőre csak szeretne az EU tagja lenni. A közeledés az elmúlt hónapokban megakadt. Az Európai Unió júliusban felfüggesztette Grúzia csatlakozási folyamatát, és elhalasztotta annak a 30 millió eurónak a kiutalását, amivel az ország védelmi szektorát támogatta volna. Az uniós szankciókat az váltotta ki, hogy a grúz kormány az elnöki vétó ellenére is elfogadta az orosz mintára bevezetett külföldiügynök-törvényt, ami gyakorlatilag külföldi ügynöknek bélyegzi kormány kritikusait.
Az októberi parlamenti választáson az ellenzéki pártok összefogva akarják legyőzni a kormánypártot, de a felmérések szerint erre nincs nagy esélyük.
Amikor Lavrov kitüntette Szijjártót, a magyar külügyminiszter már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit.
Részletes dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország titkosszolgálatai kiterjedt kibertámadásokat hajtottak végre a magyar külügy ellen. Ezzel Szijjártó Pétert is szembesítettük, aki most már nem tagadott, egészen más taktikát választott.
A magyar miniszterelnök tizenegy évvel ezelőtt még mostani barátai legnagyobb ellenségének, Miheil Szaakasvilinek kampányolt Grúziában. Azóta minden máshogy van, ám az kétséges, hogy az „orbanizálódó” kaukázusi állam épp orbáni segítséggel kerülhet közelebb Európához.
A védelmi szektor támogatására szánt 30 millió eurót sem kapják meg egyelőre az EU-tól.
A több tízezres tüntetések, brutális rendőri fellépés, parlamenti verekedés és a kilátásba helyezett nyugati szankciók után elfogadott grúz ügynöktörvény sok hasonlóságot mutat a tavaly decemberi magyar „szuverenitásvédelmi” törvénnyel.
Bevert fejű ellenzék, halálosan fenyegetett aktivisták, külföldre költözésen gondolkodó újságírók, vízágyúk, parlamenti verekedés. A hatalom még a választások előtt át akarta nyomni a törvényt, ami miatt bedühödött Amerika, és az uniós integrációnak is vége lehet. A grúz politika nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarral.