Az szép, hogy gépesítettük a tevefejést, segítünk az árvízi védekezésben, katonákat képezünk ki, de a Magyarországgal mind szorosabb viszonyba kerülő Csádban, a világ egyik legszegényebb országában újabb problémák jelentkeztek. A szomszédos Szudánban a polgárháború és az éhínség egy hét alatt 25 ezer embert, főleg nőket és gyerekeket űzött át a határon. A legtöbben a 2000-es évek eleje, a 400 ezer életet követelő dárfúri konfliktus kirobbanása óta élnek kilátástalan körülmények között a táborokban.
A csádi menekülttáborok túlzsúfoltak, jelenleg közel 700 ezer szudáni él bennük a két ország határán. Az ENSZ szerint sokan Olaszország és Európa, illetve Dél-Afrika és az Öböl-országok felé akarnak továbbmenni.
A Guardian riportjából kiderül, hogy sokan a piacon koldulnak, hogy élelemhez jussanak, az oktatás esetleges, nincs kórházi ellátás. Az egyik nyilatkozó úgy fogalmazott: „Olyan érzés itt élni, mintha fokozatosan halnánk meg.”
A legújabb szudáni polgárháború 2023 áprilisában tört ki. Mindkét oldalt vádolják civilek elleni támadással, a humanitárius segélyek fosztogatásával. Mostanáig tízezer ember vesztette életét, 26 millió ember pedig súlyos élelmiszerhiánnyal néz szembe a 46 milliós országban.
Csádban arra panaszkodnak, hogy nincs pénz a menekültek ellátásra. Az ENSZ szerint másfél milliárd dollár kellene, de ennek egyelőre csak a negyede áll rendelkezésre. Félő, hogy az esős évszak végével még több menekült jön majd az országba, és még többen akarnak majd innen továbbmenni a vágyott úti célok, így Európa felé.
„Ez itt folyékony fehér arany!” - értékelte az eredményeket a misszióért felelős kormánybizos.
Ez jelenlegi árfolyamon 78,8 milliárd forint.
Vajon melyik oszlop mögött rejtőzhet Orbán Gáspár?
Budapestre jött a csádi elnök, aláírtak néhány megállapodást, nyilatkoztak közös vonásokról és migrációs nyomásról, de hogy a példátlan magyar katonai missziónak mi a veleje, a célja vagy az értelme, arról továbbra sem lehet tudni a világon semmit.