Csalódást keltő adatot közölt a KSH szerdán reggel a magyar gazdaságról: éves és negyedéves alapon is egyaránt 0,7 százalékkal csökkent a GDP, éves szinten pedig még csak 0,8 százalékos növekedésnél járunk, ami igencsak messze van a kormány által belőtt sáv aljától, a 1,5 százalékos növekedéstől. Az elemzők éves szinten 0,3 százalékos növekedésre, negyedéves szinten pedig csak 0,2 százalékos csökkenésre számítottak.
Feltehetően az adat nemcsak a legpesszimistább elemzőknek okozhatott meglepetést, hanem a magyar gazdaság legújabb tótumfaktumának, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek is. A Portfolio gazdasági konferenciáján ugyanis – finoman – úgy fogalmazott: a gazdaság a harmadik negyedévben kicsit a piac által vártnál is rosszabbul teljesített, ők nulla körüli értékre számítottak.
A valóság tehát dörömbölve-dübögve ismét berúgta a miniszter Vám utcai irodájának ajtaját, a 0,7 százalékos csökkenést ugyanis nagyon nehezen lehet „nulla körülinek” nevezni. Az már csak hab ezen az egész tortán, hogy ezt a teljesítményt a tavalyi recessziós évhez mérten sikerült elérni.
Vagyis alacsony bázisról sem sikerült érdemi, értelmezhető teljesítményt felmutatni.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Alulmúlta a várakozásokat a friss GDP-adat.
A friss GDP-adat alapján már nem arról kell beszélni, lehet-e 1,5 százalékos növekedés idén, hanem annak kell szurkolni, hogy legalább 0,5 százalékos növekedés legyen.
Részleteiben is ismertette a miniszter a kormány új gazdaságpolitikai programját, miután odaszólt a jegybanknak is egy mondat erejéig. Nagy Márton szerint aggasztó, hogy a fiatalok havi jövedelmük 50-60 százalékát lakásbérletre költik.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Európa legtöbb gazdasága elkezdett magára találni. De nem mindegyik.