Hétfőn nyújtja be a parlamentnek a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter. A tervezet főbb számait azonban már megismerhettük a Költségvetési Tanács (KT) véleményéből, amelyből az is kiderült, hogy az úgynevezett békeköltségvetésnek valójában semmi köze nem volt az amerikai elnökválasztás eredményéhez, arról ugyanis már jóval korábban döntött a kormány.

A 17 oldalas jelentésből nemcsak az derül ki, hogy jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedést, 3,2 százalékos inflációt, 3,7 százalékos GDP-arányos deficitet és 397,5 forintos átlagos euróárfolyamot várnak – ez azért fontos, mert a forint-euró árfolyamban egy 10 forintos mozgás nagyjából 0,6 százalékpontos hatással van a GDP-arányos államadósságra –, hanem a bevételi és kiadási oldal jó néhány sarokszámát is közzétették. Legalábbis azt, hogy most mivel számol a kormány – az elmúlt évek tapasztalata ugyanis az, hogy néhány hónappal az év kezdete után máris bele kell nyúlni a büdzsébe, mert a bevételeket felül-, a kiadásokat pedig alultervezték, tehát a valóság sokkal rosszabb a vártnál.

Erre egyébként most is van esély, elég a KT véleményének egyetlen mondatára utalni (túl azon, hogy csaknem harmincszor írták le a „kockázat” szót, illetve annak valamilyen toldalékolt alakját): „a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) bevételek 600 milliárd forintot meghaladó teljesülését jelentős kockázatok övezik”. Az összesen 2268 milliárdra tervezett EU-s bevételek majdnem egynegyedét tehát jelentősen kockázatosnak látják a KT-ben, márpedig ez az egy tétel akár a GDP 0,4-0,5 százalékával is növelheti a deficitet. Szóval korántsem biztos, hogy a mostani tervezet sokkal hosszabb életű lesz, mint az előző három elődje volt, bár az is igaz, hogy a tervezésben ezúttal mintha több lett volna az óvatosság és visszafogottság, mint az előző években volt.

Erre még visszatérek, de lássuk előbb a legfontosabb számokat, amikből kiderül, hogy az Igaz Derék Magyar Polgár autózás közben mobilbankolva segíthet legtöbbet az államnak.