Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Akad többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni.

Az élet itthon

A régi idők fideszes törvényalkotási gyakorlatát idézte, ahogy kedden villámgyorsan keresztül vitték a budapesti választókerületek átrajzolásának ötletét: hétfő éjjel jelentek meg az első, erről szóló hírek a bizottsági meghívó alapján, hogy aztán délelőtt már simán át is menjen a fideszes többségű bizottságon a javaslat. Mint térképekkel és demográfiai adatokkal vastagon megalapozott cikkünkben írtuk, a Fidesz arányos rendszerre és azonos szavazati jogokra hivatkozik, de a jelek szerint nem sikerül ezt megvalósítania. Írtunk arról is, hogy a Fidesz korábban már hogyan alakította igényei mentén a választási törvényt, és hogy a benyújtott tervezetben Karácsony a kormány bosszúját látja, míg Hadházy szerint komoly aggályokat vet fel, hogy a jövőben nem lenne kötelező borítékot adni a szavazáskor. A Fidesz szerint ugyanakkor csak a jogi igényesség hiányzik azokból, akik kifogásolják a változtatásokat.

Kiderült az is, hogy ismét módosítanák az Alaptörvényt, hogy a jövőben ne csak az ügyészek közül választhassanak legfőbb ügyészt, de nem árulta el a Fidesz az Igazságügyi Bizottságnak, hogy miért nyúlnak bele a főügyészi kinevezésbe. És jöhet a törvény, ami börtönnel büntetné az agresszív kommentelést. És ha már kommentelés: Menczer Tamás most éppen arról írt Magyar Péternek, hogy egy gyáva, reszkető bohóc, aki csak a nőkkel bátor, a férfiaktól fél.

Írtunk arról, hogy még a békeköltségvetésnek is a honvédelem az egyik legnagyobb nyertese, és meghallgattuk, ahogy a közönség kacajától kísérve Bánki Erik elmondja, hogy Magyarországon továbbra is tisztán demokratikus és tiszta választások vannak, Pintér Sándor pedig elismerte, hogy eddig nem volt tisztában a magyar egészségügy helyzetével, és az ELTE közölte, a szabályokkal teljesen összhangban készült Orbán Balázs doktori disszertációja. Az Európai Bizottság pedig azt volt kénytelen közölni, hogy nem akartak olyasmit, mint amit a nemzeti konzultáció állít. (Jé.)

A világ

1000 napja indított háborút Oroszország Ukrajna ellen, és írtunk arról, hogy a háború az ukrán gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék őket fel.

Alig pár nappal azután, hogy megjelent a hír, Joe Biden feloldotta a korlátozást a nagy hatótávolságú amerikai rakéták használatával kapcsolatban, Ukrajna meg is célzott velük egy oroszországi fegyverraktárat. A nap folyamán Putyin aláírta Oroszország frissített nukleáris doktrínáját, és Medvegyev ismét a harmadik világháborúval riogatott, addig Lavrov arról beszélt, hogy szerintük a Nyugat akarja elmélyíteni a konfliktust. Közben a hat legnagyobb nyugat-európai ország külügyminisztere közösen állt ki Ukrajna mellett, a NATO-főtitkár Mark Rutte is elmondta, hogy az a legjobb, ha nem korlátozzák, hogy Ukrajna hogyan használja az oda szállított fegyvereket, míg az észt külügyminiszter felvetette, hogy ha megvalósul Trump béketerve, akkor európai csapatokra lehet majd szerinte szükség Ukrajnában a béke biztosításához. Zelenszkij pedig az EP előtt mondta el, hogy Putyin még Észak-Koreával is „kisebb”, mint az összefogott Európa.

Szorosan kapcsolódhat ehhez a témához, hogy a német védelmi miniszter szerint szabotázsakciók állnak a Balti-tengeri távközlési kábelek meghibásodása mögött, míg a cseh titkosszolgálat szerint Oroszország áll a szeptemberi iskolai bombariadók mögött.

És hír volt még a világból, hogy

• Trump a hadsereget is bevetné az illegális bevándorlók kitoloncolására,
• demokráciapárti vezetőket ítéltek börtönre Hongkongban,
• a tömeggyilkos neonáci Anders Breivik az oroszok háborús jelére utaló Z betűs frizurával kért idő előtti szabadlábra helyezést,
• két nő vallotta a képviselőházi bizottság előtt, hogy Trump leendő legfőbb ügyésze fizetett nekik a szexért,
• az újvidéki tragédiára hivatkozva elhalasztották a Szabadka-Belgrád vasútvonal üzembe állítását,
• szexuális erőszak miatt letartóztatták a norvég hercegné fiát,
• és hogy arra kényszerítenék a Google-t, hogy adja el a Chrome böngészőt.

Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.