Putyin mogyoróbokra mintha épp erre a kiélezett helyzetre lenne kitalálva

külföld

Úgy tűnik, Európa most egy újabb „kubai krízis” felé tart. Az utóbbi hetekben globális kiterjedéssel fenyeget az egyre intenzívebb orosz–ukrán háború, szombati állapotok szerint a legfontosabb új fejlemény, hogy az oroszok vadonatúj rakétát vetettek be Dnyiprónál. Az első hírek arról szóltak, hogy a csütörtöki támadáshoz interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) használtak.

Tűzoltók dolgoznak egy orosz rakétacsapás helyszínén az ukrajnai Dnyipróban, 2024. november 21-én
Fotó: PRESS SERVICE OF THE STATE EMERG/Anadolu via AFP

Ha ez így lett volna, annak óriási jelentősége lenne, hiszen ilyen rakétát még soha nem vetettek be valódi háborús helyzetben. Később azonban kiderült, hogy amit bevetettek, nem ICBM volt – és bár ettől még nem nyugodhat meg, aki követi most a háború alakulását, a rakéta technikai felépítése mégis arra utal, hogy a felek nagyon is precízen kiszámítják, mikor mit tesznek.

ICBM

Az interkontinentális ballisztikus rakétákat a mi generációnk a filmeken túl észak-koreai híradásokból ismeri, Kim Dzsongunék ilyen típusú rakétákat szoktak a Japán-tengerbe lőni. Az ICBM-ek történetét a nácik V2 rakétáitól eredeztetik, a második világháború után az amerikaiak és a szovjetek őrült mennyiséget állítottak elő belőlük. A hidegháború derekán leginkább ezek az interkontinentális rakéták voltak a nukleáris fenyegetés alapjai. A Szovjetunió összeomlása után aztán mindkét nagyhatalom leépítette az arzenált.

Georg Bush és Mihail Gorbacsov aláírja a START egyezményt Moszkvában, 1991. július 31-én
Fotó: MIKE FISHER/AFP

Ez volt a START, azaz a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény. Ennek értelmében a világban meglévő nukleáris fegyverzet nyolcvan százalékát leszerelték, és megegyeztek, hogy egy adott pillanatban „mindössze” 1600 ICBM rakéta lehet működőképes egyszerre. Ez az az egyezmény, aminek értelmében Ukrajna is átadta Oroszországnak a területére telepített szovjet interkontinentális rakétákat.

Az egyezményt 2010-ben Barack Obama és az akkor Vlagyimir Putyint épp elnökként szolgáló Dmitrij Medvegyev megújították. Azóta ez az a nemzetközi rendszer, amely meghatározza, milyen szabályok szerint lehet fejleszteni, használni, tesztelni az ICBM-eket. Ezt eddig kirívóan csak Észak-Korea szegte meg.

Ma hat ország rendelkezik nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával: az oroszok és amerikaiak mellett Kína, Észak-Korea, India és Izrael. És bár a fegyvertípus több mint hetven éve létezik, még soha nem vetettek be ilyet éles helyzetben. Nem is nagyon gondolhatja senki, hogy ez előfordulhatna, hiszen az ICBM-eket elsősorban termonukleáris töltetek célba juttatására tervezték. Ha ilyennel lövöldöznének egymásra háborúzó felek, abból nagyobb eséllyel lenne apokalipszis, mint bármiféle győzelem. Bár fel lehet szerelni rájuk sokféle konvencionális rakétafejet is – egyszerűen szólva: nem atombombát –, nem sok értelme volna az efféle használatnak, hacsak nem a fenyegetés. Annak az üzenetnek az eljuttatása a másikhoz, hogy az egyik hangsúlyozza, van ilyen fegyvere, és kész használni azt. Amikor az első hírek érkeztek Dnyipróból csütörtökön, ez futhatott végig a világ vezetőinek a fején. Putyin maga is a START egyezmény határait feszegette, de arra játszott, hogy úgy tűnhessen, nem lépte át azokat.

Mogyoróbokor

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.

Partnerek

Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Kapcsolódó cikkek

„Egy Kuba 2.0 krízis akár az európai közvéleményt is Trump törekvései mögé állíthatja”

Az orosz–ukrán háború több mint ezer napja tartó sokkját csak a harmadik világháború egyre fenyegetőbb nukleáris rémképe überelheti, mondja Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az amerikai elnök beiktatásáig további eszkalációs lépések várhatóak, ugyanis minden szereplőnek ez az érdeke.

Gazda Albert
háború

Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Dnyiprót

Ilyen fegyvert még egyszer sem vetett be a háborúban az orosz hadsereg.

Molnár Kristóf
háború

A Reuters forrásai szerint nem interkontinentális rakétát lőttek ki az oroszok Ukrajnára

Két meg nem nevezett nyugati tisztviselő ellentmondott az ukrán légierő értékelésének.

Urfi Péter
háború

Újfajta légvédelmet fejleszt Ukrajna az orosz ballisztikus rakéta kilövése után

Putyin szerint nincs ellenszere az új fegyvernek, amely Európát elérheti, de az USA-t nem. Kijev azért tesz egy próbát, miközben a nyugati hatalmak szerint Putyin megint azért kelt félelmet, hogy megvonják Ukrajnától a támogatást.

Urfi Péter
háború

Putyin most mindent belead, mert nagyon erős pozícióból akar indítani Trumppal

Putyin tévébeszédének célja a félelemkeltés volt, de Moszkva hideg fejjel cselekszik – mondta a 444-nek Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértő. Nem látszik, Trump mivel tudná tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Putyint, de ereje a kiszámíthatatlansága. Az viszont nem evidens, hogy elengedné Ukrajnát.

Windisch Judit
külföld