• 9-kor kezdődött el Orbán Balázs doktori disszertációjának védése.
• Rácz András egyetemi tanár korábban arról írt, Orbán plágiumot követett el, mikor hivatkozás nélkül átemelt 9 oldalnyi szöveget egy Árpási Botonddal közösen jegyzett cikkből.
• Erre most reagált először Orbán Balázs, szerinte nincs gond a hivatkozással, és elmondta, miért jelent meg külön a cikk.
• Az opponensek nem találtak plágiumra utaló jelet, és a vita végén mindketten javasolták a doktori fokozat megadását.
• Most tanácskozik a bírálóbizottság.
• Orbán Balázs disszertációja mellett olyan nagyágyúk sorakoztak fel, mint Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, fideszes EP-képviselő, a Kúria elnöke illetve a Nemzeti Választási Bizottság elnöke.

Cikkünk frissül

Molinóval várták Baranyi Krisztináék a doktori védésre érkező Orbán Balázst az ELTE előtt, emlékeztetve a legutóbbi botrányára.

Orbán Balázs disszertációjával sincs minden rendben: a dolgozatot alaposan átvizsgáló Rácz András szerint Orbán plágiumot követett el, mikor több oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveget írt bele a disszertációba. Erről részletesen később, mindenesetre a védésre annyian voltak kíváncsiak, hogy két teremben osztották szét az érdeklődőket, amelyek nem is egy épületben vannak.

A másik épületben zárt láncú videóközvetítés megy. Hétfőn lepróbálták, hogy minden rendben legyen.

Elkezdődött a védés

A bírálóbizottság elnöke, Hoffmann István megállapította, hogy a nyilvános védésnek nincs akadálya, így el is kezdődött.

Orbán Balázs 20 perces előadást tart magyarul, 10 percest külföldi nyelven, majd azt mondta, örül, hogy a disszertáció témája ilyen nagy közérdeklődésre tart számot. A szöveget nem papírból olvassa, ahogy szokás, hanem a körülmények miatt szabadon beszél. Első körben a témaválasztást indokolta meg, majd röviden összefoglalta, milyen hipotéziseket vizsgált meg a nemzeti szuverenitással és a szabad mandátummal kapcsolatban.

Angolul is elmondta a rövid összefoglalót, majd azt javasolta, a vitát folytassák angol nyelven.

Orbán Balázst megtapsolták az előadása végén, viszont visszatértek magyar nyelvre.

Az első opponens nem talált plágiumot, de sok a kifogása

Az első opponens, Unger Anna, az ELTE egyetemi docense arról beszél, a dolgozat formai és tartalmi szempontból megfelel a szabályzatban előírt követelményeknek, megalapozott, és mikor átfuttatták egy plágiumkeresőn, a program aggályokat nem jelzett.

Arról is beszélt, hogy Orbán a dolgozatát a márciusi műhelyvitán elhangzottak alapján kiegészítette, átdolgozta a dolgozatát, és a műhelyvitán nem merült fel arra igény, hogy érdemben dolgozza át. Több ponton viszont vitatkozik a szerző állításaival. Ezen is múlhat a fokozat.

A disszertációval kapcsolatban hosszan sorolta a kifogásokat. Röviden: a szuverenitás klasszikus tartalmának változásáról többet kellett volna írni, illetve tovább kellett volna elemezni, hogy milyen kihívások hatnak a szuverenitásra (ami a kulcskövetkeztetés). Nem értette azt sem, hogy miért hagyta ki az Európai Tanácsot, miközben a Bundesratról (német Szövetségi Tanácsról) hosszan ír, és az egyik fontos fogalmat szerinte Orbán tévesen írta le.

A disszertáció másik opponense, Szentgáli-Tóth Boldizsár is arról beszél, a dolgozatnál formai szempontból minden rendben talált, de neki is van több kritikai észrevétele. Ő a disszertáció több megállapítását vitatja, és több helyen hiányosnak tartja a kifejtést.

Zárszóként azt mondta, javasolja a doktori fokozat odaítélését.

Trócsányi, Koltay és Varga Zs. András is felsorakozott Orbán mellett, Ráczé volt az egyetlen kritika

Nagyon sok vélemény érkezett a dolgozathoz, ezeket most felolvassák. Rácz Andrásé az első.

Rácz András hivatalosan is leírta, hogy miután a disszertációban az egyik hipotézis illetve két következtés is az Árpási Botonddal közösen jegyzett cikkből származik, kérdéses, hogy a disszertáció önálló munka lenne.

Hosszan leírta azt is, hogy mennyi plágiumot talált a disszertációban. Mellékelte a részletes adatokat is. Ezt az egész bizottság és az opponensek is végig hallgatták.

Szabó Marcell, a Pázmány jogi karának tanszékvezetője támogató véleményt írt, részletezte, hogy miért volt jó a disszertáció témája, illetve hogy a publikációs lista teljesíti a doktori eljárás megindításának feltételeit. Ő is javasolta a doktori fokozat megadását.

Koltay András jogász (valószínűleg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke) is véleményt írt a dolgozatról. Szerinte a dolgozat felülteljesíti a követelményeket, a módszertan pontos. Az sem baj, ha vannak olyan pontok, melyek vitára sarkallnak. Ebben bőven van ilyen, de a szerző álláspontja védhető, megalapozott. Hosszan sorolja a dolgozat más értékeit is. Szerinte fel sem merülhet, hogy ez nem a szerző saját alkotása. Szerinte kiváló a doktori disszertáció, a szerző méltó a doktori fokozat megszerzésére.

Trócsányi László (volt igazságügyi miniszter és EP-képviselő) is írt véleményt. Szerinte hiánypótló munkára törekedett Orbán, valódi hozzáadott értéket tartalmaz a disszertáció, időszerű témát vizsgál. Formai hiba nincs, rendkívül értékes a disszertáció.

Ezek után újabb két támogató véleményt olvastak fel, ebből az egyik Varga Zs. Andrásé, a Kúria elnökéé volt.

Az „önhivatkozás vitájához” annyiban szólna hozzá, hogy a kutatási részeredmények önálló publikálása magától értetődő, a részkutatási eredmények publikálását ösztönzik is, az önhivatkozás pedig „szűk keretek között ildomos”, ha ez egy összefoglaló.

Egy újabb támogató véleménnyel zártak, és most jön a vita.

A kérdéseknél folytatódnak a támogató hozzászólások

Ennek elején a bíráló bizottság mélyen szakmai kérdéseket tett fel, illetve egy hivatkozás hiányát kérte számon a tézisfüzetben (de ez nem az Árpási-Orbán cikk volt).

Lenkovics Barnabás volt alkotmányjogász, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa a helyszínen olvasta fel méltatását, szerinte úttörő jellegű próbálkozás Orbán doktorija, és javasolja a doktori cím megadását. Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense (és Nemzeti Választási Bizottság elnöke) is hosszan méltatja Orbán doktoriját. Azt mondta, ritka az ilyen alapos munka.

Most megadják Orbán Balázsnak a válaszadásra a szót.

Orbán Balázs szerint nem volt baj a hivatkozással

Orbán Balázs a válaszában kitért az Áprásival közösen jegyzett cikkre is úgy, hogy Árpási nevét nem mondta ki, hanem fiatal kollégaként hivatkozott rá, aki segített neki a szakirodalom gyűjtésben és rendszerezésben.

Arról is beszélt, a doktori eljárás előkészítésekor Kukorelli István témavezetővel egyeztek meg abban, hogy a Szenátus és a Bundesrat összehasonlítása önmagában, önálló kutatási eredményként is életképes, ezért publikálták külön, csak szükség volt hozzá egy minimális kontextushoz.

A disszertáció munkahelyi vitájában nem kapott negatív visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy az „az írás ily módon képezi a dolgozat részét”. Arra pedig nem volt ráhatása, hogy ez mikor jelenik meg.

Szerinte nem fedi a valóságot, hogy ne hivatkozott volna a publikációra. A lábjegyzetelésben eltérő gyakorlatok vannak, van, hogy a dolgozat végjegyzékében szerepel a saját szerzős mű. (A közösen jegyzett cikk az „értekezés témakörében készült publikációk jegyzékben” van benne a tézisfüzetben.)

Orbán hosszan válaszolt az opponensek és a bírálóbizottság kérdéseire, bírálataira is. Unger Anna értékelte, hogy kimerítő válaszokat kapott, a válaszok meggyőzték, ahogy a másik opponenst is.

A nyilvános vitának vége, a két opponens fenntartja, hogy adják meg a doktori fokozatot Orbán Balázsnak.

A bizottság visszavonul, a nyilvános eredmény kihirdetésére visszatérnek majd. A bizottság elnöke viccelődik azzal, hogy a egyszer a nyilvános vitának is vége van, mint egy lakodalomnak, illetve, hogy visszatérünk, mint ahogy a kereskedelmi tévében is mondták.

1-kor visszatértek, és a bizottság elnöke bejelentette, hogy Orbán Balázs 23 pontot szerzett a 25-ből, és javasolják, hogy Orbán Balázs megkapja a PhD fokozatot. Erről később kell dönteni. A hivatkozás hiányát sem tartották példátlannak.

Ezt tárta fel korábban Rácz András

Többekkel alaposan elemezte Orbán Balázs doktori disszertációját, illetve annak összefoglalóját, a tézisfüzetet Rácz András egyetemi tanár, Oroszország-szakértő. Egy plágiumkereső szoftverrel megállapították, hogy

• a tézisfüzetben egy oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg szerepel abból a cikkből, melyet közösen jegyez Árpási Botond (Orbán munkatársa a Miniszterelnöki Kabinetirodán) és Orbán Balázs. A cikk a disszertáció témájáról, a szabad mandátumokról szól.
• a végleges, kinyomtatott és bekötött disszertációban ugyanebből a cikkből 9 oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg található.

A tézisfüzet a dokumentum adatai alapján részben legalábbis Árpási Botond gépén készült, és Orbán Balázs épp úton volt Dunaszerdahelyre, mikor arra rámentettek a gépen. A disszertáció egy korábbi verziója, a munkahelyi vitára bocsátott dokumentum egy másik gépen készült.

Rácz András múlt pénteken arról írt, a disszertáció két hipotéziséből az egyik biztosan nem Orbán Balázs önálló eredménye, mert az az Árpásival közösen jegyzett cikkből származik, ahogy az öt esettanulmányból is kettő.

Miután a disszertációban és a tézisfüzetben nincs erre a cikkre hivatkozás, Rácz szerint Orbán Balázs plágiumot követett el. Van olyan egyetemi tanár, aki szerint ez önplágium, ami ugyanolyan súlyos szabálytalanság, de Rácz ezt vitatja.

A közösen jegyzett cikk a felhasznált irodalomban sem szerepel, más Orbán Balázs cikket viszont feltüntetett hivatkozásként, azt, ami „Az Alaptörvény mint értékközvetítő dokumentum” címmel jelent meg egy ünnepi tanulmánykötetben. A disszertációban vannak hosszú, magyarázó lábjegyzetek is, ahol néha feltűnt, hogy a kiemelés tőle, OB-től származik.

Az ELTE több körben kommunikált az ügyről, a többi között azt írták, ők nem találtak plágiumra utaló jelet. Rácz szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy mikor lefuttatták a szöveget, a program kimutatta az egyezést a közösen jegyzett cikkre, az ELTE viszont nem ellenőrizte, hogy megvan-e a hivatkozás.

Az ELTE múlt héten Rácz megállapításaival kapcsolatban azt írta, „a dolgozat vizsgálatát és értékelését a doktori eljárásban kirendelt bírálóbizottság végzi, a doktorjelölt teljesítette a nyilvános védésre bocsátás feltételeit. A bizottság végső döntését a dolgozat minőségét, a hivatkozásokat, vagy esetleges hiányukat, továbbá a jelöltnek a nyilvános védésen elhangzó kérdésekre adott válaszait egyenként és összességében értékelve fogja meghozni.”

Orbán Balázst többször kerestük, de azzal hárított, hogy a védése után nyilatkozik. Ezt mondta akkor is, mikor bement az ELTE ÁJK épületébe. Amikor pedig kijött, beszélt is.