Bekéretik Magyarország varsói nagykövetét a Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek Magyarországon nyújtott menedékjog miatt – közölte pénteken a lengyel külügyminisztérium. Az már korábban kiderült, hogy a lengyel külügyminiszter ezt a magyar lépést „barátságtalan cselekedetnek” tekinti, ezért „formális tiltakozást” adnak át pénteken Magyarország varsói nagykövetének.

A lengyel külügy egyúttal úgy döntött, hogy konzultációra hazahívja Sebastian Kecieket, az ország budapesti nagykövetét is. Jelezték továbbá: „amennyiben Magyarország megsérti európai kötelezettségvállalásait”, akkor Varsó az Európai Bizottsághoz fordul, hogy az EU működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítson eljárást Magyarországgal szemben.

A varsói körzeti bíróság csütörtökön közölte, hogy európai elfogatóparancsot adott ki Marcin Romanowski ellen, akit az igazságügyi minisztérium keretében működő Igazságosság Alap pénzének hűtlen kezelésével gyanúsítanak. Romanowski a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette korábbi kormányban 2019-2023 között töltötte be az igazságügyminiszter-helyettesi tisztséget.

Tizenegy rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsították meg. Romanowski jogtalannak tartja az ellene folytatott ügyészségi eljárást, és érvénytelennek a szejmnek a képviselői mentelmi joga felfüggesztéséről hozott döntését.

Arról, hogy a volt miniszterhelyettesnek politikai menedékjogot adott Magyarország, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Mandinernek adott interjújában.

„Igen, a volt lengyel miniszterhelyettes valóban Magyarországra érkezett és politikai menedékjogot kért a magyar államtól. Meg is kapta, a magyar és az uniós jogszabályokkal összhangban. Az ő esetében konkrét bizonyíték is van a tisztességes eljárás hiányára, hiszen idén nyáron annak ellenére tartóztatták le, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tagjaként mentelmi jog illette meg. Szabadon bocsátására csak azután került sor, hogy a Közgyűlés elnöke hivatalosan tiltakozott a lengyel hatóságoknál, majd egy lengyel bíróság is megerősítette, hogy a letartóztatás jogsértő volt.”

Gulyás szerint „mi nem avatkozunk be más országok belpolitikájába, pláne nem úgy, ahogy mások szoktak a miénkbe”. (Ez évek óta nem igaz, és egyre kevésbé van így.) Gulyás szerint „ki kell mondani: Lengyelországban jogállamisági válsághelyzet állt elő a tavalyi választás után a Tusk-kormány cselekedetei következtében”.