Válságba kerültek a magyar halgazdaságok – derül ki a DW magyar halas körképéből. A halas gazdák arra panaszkodnak, hogy a magyar állami támogatások elérhetetlenek számukra, az uniós halászati alapból pedig alig van plusz bevételük, mivel a jogszabályok szerint a hal nem számít állatnak, a halastó pedig nem termőföld. Közben ki vannak szolgáltatva a klímaváltozás hatásainak, valamint annak, hogy a zömmel 100 éve épített tavak lassan tönkremennek, eliszaposodnak.
Pedig természet- és környezetvédelmi szempontból is fontos lenne, hogy ez az ágazat fennmaradjon. Nem is beszélve arról, hogy halat ennyi mennyivel egészségesebb, mint más húsokat. Támogatás hiányában azonban marad az iszap, és tovább drágulnak a magyar halak. Pedig ha olcsóbbak lennének, lehet, hogy nem csak karácsonykor ennénk.
Az Orbán-kormány által okozott pusztítás mértéke jó lelkiismerettel vethető össze a tatárjárással, mondta Magyar Péter a parlamentben. Az ellenzék a demokratikus működést kérte számon.
Míg tavaly voltak akik szorongva vagy félve jöttek ki, a résztvevők idén már sokkal felszabadultabban tudták élvezni a felvonulást, még a hőségriadó ellenére is. A menetelőket többek között arról kérdeztük, hogy hiányolják-e Magyar Pétert a felvonulásról.
Idén sincs nyári uborkaszezon a világpolitikában: lángol Oroszország, az ukránok komolyan összefeszültek a lengyelekkel, folynak a tárgyalások az iráni háború végéről, miután Trump véleményes győzelmet hirdetett, hadügyminisztere pedig ismét saját szövetségeseiket nyomasztja. Mindeközben hazai szempontból fontos fejlemény, hogy már nem a magyar kormány az oroszok trójai falova az EU-ban.
Miután a parlamentben jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, a miniszterelnök élőben válaszol kérdéseinkre.
„Résen kell lenni” – Magyar Péter szerint erre figyelmezették a régi motorosnak számító uniós vezetők az első EU-csúcsa előtt. Az új miniszterelnök azt ígérte, hogy bármilyen hosszú is lesz az éjszaka, nem fog kimenni kávézni.