„Nem tudjuk megérteni, hogy a gyerekeknek lehetnek olyan érzelmi problémái, ami miatt nem állnak készen a tanulásra”
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„Az oktatási rendszerünk egyáltalán nincs felkészülve a mentális problémákra” címmel írtam egy tldr-t, amiben adatok és szakemberek segítségével próbáltuk meg feltérképezni, hogy milyen mentális állapotban vannak a magyar kamaszok. Ebből az derült ki, hogy a gyerekek és kamaszok rossz mentális állapotát mutató számok folyamatosan növekednek, egyre több gyereket érint az önsértés vagy az öngyilkosság gondolata. Az iskolapszichológusi hálózat folyamatos hiánnyal küzd, ekkora gyerekmennyiség mellett pedig nincs idő másra, csak tűzoltásra.
Az oktatási rendszerben dolgozó pszichológusok azért küzdenek, hogy a víz felszíne felett tartsák ezeket a gyerekeket, de egy szociális munkás azt mesélte a 444-nek, hogy tavasszal egy szuicid hajlamú gyerekkel csak 2025. októberére kaptak időpontot gyermekpszichiátriára.
A cikk végén arról írtam, hogy a helyzetre többféle megoldás létezhet, ezek közül az egyik a Carpe diem Alapítvány Arany Iránytű nevű programja. A program évekig nagy sikerrel futott egy dunaújvárosi középiskolában, ahol a 9. osztályosokat mintegy kiemelve az oktatásból tantárgyak helyett önismeretre, empátiára, felelősségtudatra, önállóságra és motivációra "oktatták" egy tanéven keresztül. A program célja, hogy feltárja a kamaszok elakadásait, megküzdési stratégiákat tanítsanak nekik, növeljék az önbizalmukat, hogy az év végére ismét motiváltá váljanak a tanulásban, és megakadályozza az iskolaelhagyást.
Ebben a podcastban a program kitalálóival, Glashütter Melindával és Bognár Romannal beszélgetek.
- 1:45 Milyen probléma hívta életre az Arany Iránytű programot?
- 3:12 A program kezdeti évei egy dunaújvárosi iskolában
- 6:00 Tanórák helyett a motiváció keresése
- 8:54 Tanárok helyett mentorok foglalkoznak a gyerekekkel
- 12:59 Ha érzelmi problémái vannak egy gyereknek, nem tud tanulni
- 14:00 Hogy néz ki egy nap a program?
- 20:00 Projektfeladatok, amikkel egész évben foglalkoznak
- 27:00 Traumák, korábbi elakadások, amikkel érkeznek a gyerekek
- 32:40 A legfontosabb cél, hogy támogató közösséggé váljanak
- 39:30 Nulla százalékra csökkent az iskolaelhagyók aránya
- 46:00 A szülők kétségbeesetten keresik a megoldást
„Az oktatási rendszerünk egyáltalán nincs felkészülve a mentális problémákra”
A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.
Ez az iskola nem mondott le az oktatás fekete bárányairól
Nehéz családi körülmények közül érkező, a legrosszabbként emlegetett diákok megmentésére adta a fejét egy dunaújvárosi mentálhigiénés általános és szakközépiskola. Rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért kis csoportokban, 35 perces órákon, a tudásszintnek megfelelően, sokszor az alsós tananyagig visszamenőleg tanítják a középiskolásokat.
Borízű hang #249 [H]: Aki nem tud liberálisul, ne beszéljen liberálisul
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
Van-e egyáltalán olyan, hogy kínai konyha?
Podcastunkban Vida Kata pszichológus, gasztroblogger beszélgetett Lu Boennel, a 101 étteremcsoport alapító tulajdonosával gyerekkoráról, a Ramenka és a 101 Bistro alapításáról, és arról, hogy mitől lesz autentikus egy kínai étel.
Borízű hang # 248: Levillog a Két Mackó [H]
Bede Márton elmagyarázza a kínai konyha legnagyobb gurujának a hortobágyi palacsintát. Tartsunk már jobbra az autópályán! Cinikus békebrókerek. Már alig virul a fityula, fogynak a szóvicces filmcímek.
Ami a nagy vállalati vagyonok hatékony működtetéséhez elengedhetetlen: mi az a kontrolling és kinek kell egyáltalán?
A hazai vállalatok jelenleg nem profittermelő eszközként használják a kontrollingot, hanem aktuális helyzetük leírására, a múltbeli adataik értelmezésével. Podcastunkban arról beszélgettünk, hogyan lehetne ezt másként csinálni.
Nem csak talpon maradni, de fejlődni is: kinek és mire jó a kontrolling?
Podcastunkban többek közt arra keressük a választ, lehet-e egyáltalán tervezni még a választások előtt, mire készülhetnek a vállalatok, és hogyan lehet sikerrel megoldani jövőbeni kihívásokat.