Már a vízügy vezetőhelyettese is azt mondja, hogy a mostani vízgazdálkodás fenntarthatatlan, a Homokhátság félsivatag

belföld
január 27., 07:35

Az idáig nagyrészt az ár- és belvíz elvezetésén dolgozó vízügy teljes szemléletváltásban van, és a klímaváltozás miatt már a víz megtartását tartja az egyik legfontosabb feladatának. Erről Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyáron kinevezett főigazgató-helyettese beszélt a Válasz Online-nak.

Az interjú szerint egy gigantikus, 1673 milliárd forintos állami terv van a már az ENSZ által is félsivatagként számontartott alföldi Homokhátság vízpótlására: szivattyús vízátemeléssel vezetnének ide a Duna és a Tisza vízéből, és új magasponti tározókat létesítenek a térség déli részén. A Felső-Tiszán is száz területi vízvisszatartást segítő beavatkozás lesz a következő két évben.

Aszály a Dunán 2022. július 28-án.
photo_camera Aszály a Dunán 2022. július 28-án. Fotó: Isza Ferenc/AFP

„Úgy érezzük, hogy a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatására a jelenlegi vízgazdálkodási helyzet fenntarthatatlan (...) a bőrünkön érezzük a sorozatos aszály és vízhiány jelentette bajokat. Tudatában vagyunk, hogy a szabályozásban elért eredményekből visszább kell venni.”

- mondta Gacsályi az interjúban. A vízügyet gyakran bírálják amiatt, hogy egyoldalúan a vízelvezetést tekinti csak feladatának. Ebben jelenthet a cikk szerint érdemi változást az új főigazgató-helyettes kinevezése, ami egyfajta nyitás a táji vízgazdálkodás felé.

Gacsályi szerint már nem kérdés, hogy a vízháztartási egyensúly felborult Magyarországon, ezért át kell hangolni a vízgazdálkodást:

„Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy amikor víztöbblet van, azt levezetjük, amikor nincs víz, akkor öntözünk”

- mondja.

Ehelyett a közepes árhullámok fogadására kell alkalmassá tenni a rendszert, és minél több vizet kell tárolni a tájban, főleg a régi vízjárta területeken. Azt az alapproblémát persze, hogy ehhez földekre lenne szükség, önmagában nem oldja meg, hogy erre már nyitottabb a korábban elég elzárkózó hatóság is. Gacsályi szerint a megoldást nem az állami területvásárlás vagy kisajátítás jelentené, inkább a gazdálkodóknál kell elérni, hogy partnerek legyenek a vízmegtartásban.