Legalább 33 gyerek halt meg az indonéz stadionkatasztrófában, amit a rendőrök, az erőszakos szurkolók és a zárt kapuk okoztak
2022 október 04., 18:42
Érdekel egy jó kis Bali United–Borneo meccs?
Nem egy Persija Jakarta–Persib Bandung, ami az indonéz bajnokság (Liga 1) el clasicója, de ha már ott vagyok, ki nem hagyom. Az indonézeknek tán fel sem tűnik, hogy pár éve a Bali is borneói csapat volt, ami ugye egy teljesen másik sziget, de végül is egy 280 milliós országban, ahol a futball a legnézettebb sport, talán mindegy is, ki játszik ki ellen.
Első utam a Bali United Megastore-ba vezet. Bő órám van a kezdésig, útba esik az északi karéj felé. A közlekedés miatt bőven hagytam magamnak időt. A Google Maps az Ubudtól kicsit északra a dzsungelbe ékelődött Hideaway Village és a Kapten I Wayan Stadium közti 19 kilométeres utat motorral 48 percesre (!!!444!!) saccolta, de Balin ez a gyakorlatban elnyúlhat a duplájára is.
Valahogy tartottam a szintidőt, igaz, hasítottam, mint az ördög a kis indinéz-filippínó belpiacos kreténmotorommal (Yamaha Fazzio, a világ első hibrid robogója), és a lehető legpofátlanabbul parkoltam a rendőrmotorok és a jegypénztár közé. A normál jegy az indonéz első osztály bajnokságára Bali trópusi napszítta stadionjába olcsóbb, mint Dorogon egy NB3-as meccsre; 1700 forint körül.
A VIP-jegy az ötszöröse, 350 ezer indonéz rúpia, de ki a tököm akar bármilyen mecset VIP-ből nézni?! A kérdés inkább az, melyik curvát részesítem előnyben, hiszen a Bali United legkeményebb szurkolói csoportjai, melyek tagjai vélhetően a Wikipédia erre vonatkozó fejezetét is zavarba ejtő terjedelemben dolgozták ki, ezekben tanyáznak.
A szurkolói kultúra tud globális lenni, ha akar. A Curva Sud az AS Roma ultráinak otthona, az ultra pedig nem tévesztendő össze mindenféle huligánnal, mert az ultraság a huligánkodáson túlmutató lokálpatrióta, közösségi dolog. Is.
Még nem tudom, a Basudewa Curva Sud milyen értelemben használja a curvát, hiszen a Milan/Inter stadionban eleve egyenes a kapuk mögötti lelátó, kérdem is a pénztáros csajt, hol nagyobb a buli, az északi kanyarban-e, avagy a déliben. Láthatóan nem érti, miről beszélek, nekem meg nem kenyerem a sort feltartó tudálékos baszakodás, úgyhogy kérek egy jegyet az északi kanyarba.
Pár percet várni kell, míg a nyomtató kiszenvedi magából a sima A4-es printet, ami a jegy, közben aláfirkantom a blokkot. Rendes név kell, nem csak egy kaparás, mondja a csaj. Bekerülök valami nyilvántartásba, vagy az is lehet, hogy nem, hiszen a legutóbbi indonéz stadionkatasztrófát 2022-ben nem a drukkerek, hanem a retardált rendfenntartók fogalmatlan könnygázazása okozta. (125 halott, köztük 33 gyerek.)
A szurkolói nyilvántartásomhoz tán ebből a felismerésből kifolyólag sem kértek semmilyen igazolványt. Vagy mert az indonézek - a balinézek legalábbis - nem megszállottai az igazolványoknak. Zseni vagyok, hogy nem csináltattam nemzetközi jogsit a motorbérléshez, egyszer se kérték, nemhogy a nemzetközit, a magyart se, pedig mindenhol azt ajánlották, hogy váltsuk ki.
Jól néz ki a Kapten I Wayan Dipta stadion az esti kivilágításban (a kapten kapitányt jelent, ez volt a rangja a holland gyarmatosítók ellen küzdő I Wayan Dipta nevű bali illetőnek). Ötven méterenként valamit sütnek vagy füstölnek, jók az illatok, de én már abban a fázisban vagyok, hogy ha nem kapok mákos tésztát vagy tökfőzeléket, részemről inkább intermittent fasting.
Belépek a közepesen kegyetlenre klimatizált szurkolói szaküzletbe. Gondolom a Fradiéhoz kéne hasonlítani, de abban nem voltam. A Santiago Bernabeu konkurens üzletéhez képest szégyenkeznie biztos nem kell. Négyzetméteradatot nem találtam, de kábé olyasmi, az áruválaszték is minimum egy kategória.
Csábító volt, amikor az első héten Balangan Beach-en a tanyasi kisboltban megláttam az idegenbeli Arsenal és hazai Manchester UTD-mezek mellett a fehér és fekete Bali-mezeket, csak hát tele voltak kúrva szponzorfelirattal, mint egy motokrosszversenyzőn, és nagyon műanyagok voltak, úgyhogy ellenálltam. Ráadásul a fehér a Bali idegenbeli színe, a fekete meg a kötelező minden kötél szakad-verzió, szóval ne legyünk már kretének, tessék egy hazai valamit venni.
A három szín, a piros-fehér-fekete amúgy maga a szent balinéz trikolór (tridafu), a Bali United címere pedig a piros és fehér BU-betűkön túl csupa turbóbalinéz dologból áll. A háttér halványszürke-fekete kockázása - bocsi, heraldikailag sakktábla, bár nem tudom, a hindu balinézek mennyit sakkoznak rajta, amikor leterítik este a szarongjukat (poleng), mert annak van ilyen mintája -, szóval az végképp nagyon balinéz.
Az organikus csapatok címereihez képest túlkompenzálásnak tűnik, hiszen egy Everton, Rosenborg vagy Vasas jóval szűkebb közösséget szimbolizált, amikor a címerük készült - többnyire egy város kerületét. Mert hát a Bali Unitedét speciel 2015-ben rajzolták, akkor jött létre a csapat, nagyjából a semmiből. Volt ugyanis egy csapat, a Putra Samarinda, de még indonéz mércével is teljesen máshol, Kelet-Kalimantánon, Borneó szigetén. A Putrát egy Harbiansyah Hanafiah nevű fószer sikeresen melegítette rá Pieter Tanurira, a legnagyobb indonéz gumigyártó, a Multistrada Arah Sanara tulajdonosára. Tanuri meg úgy gondolta, East-Kalimantan biztos szép meg jó, ott van viszont ez a remek Bali; négymilliós, sziget, és nincsen csapata, mióta 2011-ben becsődölt a Bali Dewata. És ott a stadion parlagon.
Indonéz mércével nem is túl régen, 2003-ban épült, 2018-ban újították fel, ráadásul a Kapten I Wayan nem a partvidéken van, hogy a turisták itt eldzsentrifikálják neki az egészet, hanem jóval beljebb, Gyanjarban. Ez a Gyanjarban persze senkit ne tévesszen meg, mert ahogy Balin kiszállsz a repülőről, már gyakorlatilag Denpasarban, a fővárosban vagy, amihez képest Ubud, a turisztikai központ annyira ugyanaz az istenverte, végtelenbe nyúló éjjel-nappali közlekedési dugó, hogy amikor megkértem a sofőrt, szóljon, ha látja a városhatár-táblát, elfeledkezett róla.
Szóval Gyanjar is ebben a szürke, keskeny utas, kátyús, baloldali közlekedésmasszában van valahol - a Google Maps majd odavisz, de mint már említettem volt, a menetidőt szorozd be kettővel, akkor is, ha öt kilométerre ír 32 percet.
A lelátók a VIP-részleget leszámítva fedetlenek, ami így az esős évszakban se para, hiszen este 6-kor lement a nap, de 8-kor is ugyanúgy 30 fok van és 100 százalék pára, szóval igazából mindegy, esik-e. Viszont a 2018-19-es felújítás óta azért adott a trópusi nap rendesen a lelátóknak, és gyakorlatilag megette a piros üvegszálas székeket. Amelyik a helyén van, és nem hajították be egy lezárt kijárat lépcsőjére, arra le lehet ülni, de abból kell kiindulni, hogy bármikor tövestül kiszakadhat a helyéből. (Két széket magam is letörtem, pedig a másodikra már óvatosan ereszkedtem.) 40 perc a kezdésig, alig pár ultra üldögél a billegő székeken, a piros Bali-pólómat már fölvettem, mondhatni be vagyok épülve a Northside Boysba, majd a cikkben nyilván kicsit kiszínezem a kalandokat.
Tehát a Bali United szépen berendezkedett, és néhány kalandos évad, két meccs után lefújt bajnokság, új rendszerű bajnokság és egyéb kreténkedés után megnyerte a 2018-19-es kiírást. Ekkor lépett szintet Tanuri, és tőzsdére vitte a klubot. Kétmilliárd részvényt bocsátottak ki 120 és 180 indonéz rúpiás címletekben. Hogy a szám mögül csak lemaradt-e egy ezres, mint az egyszerűsítő indonéz étlapokról, nem tudom, ahhoz gondolom jobban kéne érteni Indonéziához.
Lényeg, hogy így a Bali United Ázsia második futballcsapata, amely tőzsdére ment. Az első a kantoni Guangzhou Evergrande, ahol a tőzsdézés nem lett egy sikertörténet - a Hong Kong-i tőzsde többször is felfüggesztette a kereskedést, míg végül be is szántották az egészet, nem véletlenül hívják ma már a vállalatot Guangzhou FC-nek (az edző továbbra is Fabio Cannavaro). A Bali United részvényei viszont már 300 rúpia körül mennek, ami gondolom, illiberális ázsiai futballbarkácsolás-szinten sikernek nevezhető.
Másfelől bármekkora siker volt is a tőzsdei bevezetés, nem árt tudni, hogy 2019 januárja óta a Multistrada Arak Sanara már a Michelin tulajdona. Ha tippelnem kéne, én inkább valami 90-es évekbeli Stadler-Gázszer-III Ker. TTVE-jellegű magyaros varezolgatást jelölnék meg, de hangsúlyozom, ez csak tipp.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!