A kormány túltolta az idénymunka szigorítását, a munkaadók szerint lehetetlen helyzetbe hozták őket

Decemberben jelentősen szigorítottak az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo) szóló, a mezőgazdasági idénymunkát, az alkalmi munkát és a filmes statiszták alkalmazását szabályozó törvényen. A Hvg-nek Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke azt mondta erről: az intézkedéssel „az erősen munkaerő-hiányos gazdasági környezetben” nem hogy könnyítették volna, hanem nehezítették „a dolgozó kézhez jutást”.

A jogszabály egyrészt durván megnövelte az alkalmi munkánál fizetendő közterhet. Idén február 1-jétől idénymunkánál a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén a 1,5 százalékát kell befizetnie naponként a munkáltatónak. Mivel a minimálbér is nőtt, ez a változtatás 2024-hez képest 62 százalékos emelkedést jelent, idénymunkánál 1334 forint után 2181-et, alkalmi munkánál 2668 után 4362 forintot. Ráadásul idén júliustól egy munkavállaló naptári évente legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, szemben azzal a korábbi szabállyal, hogy évente és munkáltatónként lehetett 120 napot dolgozni.

A lap szerint a szigorítás – amelyről a minisztérium tudomásuk szerint nemcsak társadalmi egyeztetést nem folytatott, hanem a többi minisztériummal, így például az agrártárcával sem egyeztetett – főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben okozott pánikot, a szektor ugyanis a mezőgazdasági idénymunkások egyik legnagyobb foglalkoztatója. Egy Heves megyei termelő azt mondta, a tavaly 10 millió után idén 16 milliós közteher-fizetési terhet jelenthetne nekik a megváltozott szabályozás – de nem véletlen a feltétes mód, ugyanis abban sem biztos, hogy találnak-e annyi embert, mint a múlt évben.