Két év stagnálás után 2025-re sem várnak sok jót a magyar cégvezetők

Akárcsak a recesszióval zárult 2023 végén, a csekély GDP-bővülést hozó múlt év végén is csak a magyarországi cégvezetők 60 százaléka mondta azt, hogy a gazdaság gyorsulására számít a következő évben. „Miután ugyanannyian bíznak a gyorsulásban, mint az előző évben, ez alapján jelentős változásra nem számítunk. Emlékeztetőül: előző évben 0,6 százalék volt a GDP változása” – mondta Radványi László, a PwC magyarországi vezérigazgatója a tanácsadócég év végén készített 14. magyarországi – és globális – vezérigazgatói felmérésének ismertetésekor.

Vagyis a gyenge bázis ellenére erre az évre sem prognosztizálnak kiugróan jó teljesítményt a magyar cégvezetők. Ráadásul pesszimistábban gondolkodnak a magyar gazdasági kilátásokról, mint a globálisról, hiszen a világgazdaság gyorsulását 70 százalékuk jósolta. És még pesszimistábbak, ha a saját cégük kilátásairól van szó.

Csak a megkérdezett magyarországi vezérigazgató 39 százaléka várja azt, hogy az általa vezetett vállalat bevételei nőni fognak idén.

Ez mélypontot jelent a PwC-felmérések történetében: 2012-ben 47 százalékról indult ez a mutató, 2019-re elérte a 90 százalékot, azóta nagyot hanyatlott. Igaz, ha csak hajszállal, de még így is jobb ez a mutató, mint a globális.

Az év végén készült felmérésben megkérdezett 252 magyar cégvezető erre az évre 415 forintos eurót, 4,8 százalékos inflációt és csak 1,8 százalékos GDP-növekedést jósolt. Egy másik adatsorból az derül ki, hogy a magyar vezérigazgatók 2026-ra várják az orosz-ukrán háborút lezáró béke megkötését, és arra számítanak, hogy csak 2034-re vezeti be hazánk az eurót. A békekötés és a magyar euró bevezetésének éve is egy évet csúszott a legutóbbi felmérés óta.

A vezérigazgatók várakozása lényegében együtt mozog a GDP tényleges alakulásával – hiszen ezeknek a cégeknek az összesített teljesítménye adja a magyar gazdaság teljesítményének jelentős részét. Ezt Radványi László azért emelte ki, mert a korábbi évek tapasztalatai alapján abból, hogy a megkérdezettek 60 százaléka vár növekedést, mindössze 0,6 százalékos GDP-bővülés adódik. Ahogy fogalmazott: „miután ugyanannyian bíznak a gazdaság gyorsulásában, mint az előző évben, ez alapján jelentős változásra nem számítunk. Emlékeztetőül: előző évben 0,6 százalék volt a GDP változása”.

Mezei Szabolcs, a PwC cégtársa kérdésünkre elmondta, hogy a felmérésükben választ adó cégvezetők közül 15 százaléknyian a pénzügyi szolgáltatásokat, 13-13 százaléknyian a technológiai, média- és szolgáltatószektort, illetve a kereskedelmi szektort, 12 százaléknyian az autóipar nélkül számolt gyáripart, és tovább 9 százaléknyian az autóipar képviselték (a többi válaszadó az egyéb szektorok között oszlott meg).

A felmérés néhány további fontosabb eredménye:

• A vállalatokra ható fenyegető tényezők között a magyar cégvezetőknél a szakemberhiány vezet 44 százalékkal (ez globálisan 23%), ezt követik a geopolitikai konfliktusoknak (36%) és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség (38%), viszont jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%) – igaz, a felmérés még a januári, kirobbanóan magas inflációs adatközlés előtt készült.
• A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol.
• Amíg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.
• A magyar cégvezetők kétharmadának személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem – az borzasztóan magas arány, a globális felmérés a magyarországi 66 százalékkal szemben csak 40 százalékot mutatott.