• Miközben az orosz-ukrán háború kitörése után az európai országok igyekeznek függetleníteni magukat az orosz energiahordozóktól, a magyar kormány egyre többet vásárol belőlük.
• Nemcsak többet vesz Magyarország, de egyre több gázt is exportál tovább Szlovákiának, Szerbiának, így hazánk az orosz gáz régiós központi elosztójává válik.
• A finn CREA kutatóintézet hónapról hónapra jelentést készít arról, hogy mely ország az orosz gáz és olaj legnagyobb vásárlója. A top 5-ös listán Magyarország az EU-n belül a hónapok nagy részében toronymagasan az első helyen áll.
• A háború kitörése óta a magyar kormány ezermilliárdokat utalt Moszkvának az energiahordozókért cserébe.
• Tavaly Magyarország után Szlovákia és Franciaország fizetett a legtöbbet Oroszországnak a gázért és az olajért, utóbbi LNG-t vásárol csak.

Szintre napra pontosan három évvel ezelőtt Oroszország elindította „különleges katonai műveletnek” nevezett invázióját Ukrajna ellen. Az eredeti terv Kijev néhány napon belüli elfoglalása volt, a három napból azonban már három év lett. Az időszak történéseiről hosszan írtunk ebben és ebben a cikkünkben is.

A dörgedelmes uniós szankcionálások ellenére még mindig Európa az orosz energiahordozók egyik legnagyobb importőre, miközben az unió az ukrán felet is támogatja mind anyagilag, mind pedig katonai felszerelésekkel, ami meglehetősen ambivalens helyzet.

Tény, az egyik legnehezebb dolog rövid időn belül egy ország fosszilis energiaellátását teljesen más alapokra, forrásokra helyezni, ennek ellenére látni példaértékű történeteket. Ott van Olaszország, amelynek már nincs szüksége az orosz LNG-re, miközben 2020-ban az ország gázimportjának 43 százaléka származott Oroszországból. 2024-re ez az arány elhanyagolható, 5 százalék lett. De a nyugati szomszédunk, Ausztria is közölte tavaly év végén, hogy sikerült alternatív útvonalakat találni, így megszüntették az orosz gáztól való függőségüket. Az orosz gázimportról való leválást jelentette be 2023 közepén Csehország is, Lengyelország pedig megmutatta, hogy politikai akarat és beruházások kérdése az orosz importtól való függetlenség. Minden más országnál korábban függetlenítették magukat ugyanis az orosz gáztól.

A békemissziókat folytató, talán nemzetközi téren a leghangosabban békepárti Orbán Viktor és kormánya azonban merőben ellentétes utat jár be. Sőt, miközben mindenki alternatív megoldásokat keres az orosz energiahordozóktól való függetlenség érdekében, Magyarország képzeletbeli karjait széttárva szinte lehetetlennek nevezi a leválást, és minden eddiginél több gázt importál, ráadásul egyfajta régiós központi elosztó, kereskedő szerepbe helyeződik. A folyamat eredményeként az elmúlt bő 2 év során már Magyarország lett Putyin háborújának legnagyobb EU-s finanszírozója,

igaz, a kormány kínosan ügyelt arra, hogy ne kerüljön olyan ambivalens helyzetbe, mint az unió: Ukrajnának ugyanis semmilyen fegyvert nem ad, és még a háborúban álló ország anyagi támogatását sem pártolja.

6000 milliárd forintos számla

Oroszország bevételeihez azonban továbbra is igen jelentős mértékben járul hozzá a magyar kormány a gáz- és olajimport révén. A finnországi független kutatóintézet, a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) már a háború kezdete óta készít jelentéseket „Putyin háborújának finanszírozása” cím alatt. Különféle nemzetközi szállítmányozási adatbázisokra, valamint az olaj és a gáz világpiaci árának alakulására alapozva havi és heti rendszerességgel is bemutatja, mely ország mennyi bevételt biztosít az orosz költségvetésnek a fosszilis energiahordozók importjával.

Az általuk kimutatott adatok alapján Magyarország mára a legnagyobb finanszírozója lett Putyin háborújának, annak

2022. február 24-i kitörése óta összesen 15,6 milliárd euróért, vagyis forintra átszámolva 6111 milliárd forintért vásárolt gázt és olajat az oroszoktól.