Korrigált a KSH, az év végén még a 0,2%-os GDP-növekedés sem jött össze
Kedden tette közzé a statisztikai hivatal a részletes adatokat a tavalyi utolsó negyedéves és egész éves GDP-ről. A KSH egy ponton változtatott, méghozzá lefelé korrigált a január végi első adatközléshez képest: az utolsó negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés mindössze 0,1 százalékos volt az előző év utolsó negyedévéhez képest (eredetileg 0,2 százalékot közöltek). Ilyen gyenge utolsó negyedévet legutóbb 2020-ban, a covid-járvány idején láttunk.
link
Forrás
A többi főbb mutató nem változott. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a gazdaság növekedése, szintén a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján. Az borítékolható volt, hogy ez az érték most jobb lesz, mint az éves alapú GDP-bővülés mutatója, hiszen előtte két egymást követő negyedévben is visszaesett a magyar gazdaság (a harmadik negyedéves adat a legrosszabb európai uniós értéket jelentette).
link
Forrás
A múlt év egészében a magyar GDP 0,6 százalékkal bővült, erősítette meg az első adatközlését a KSH. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben nem sikerült akkorát nőnie a magyar gazdaságnak, mint amekkorát a 2023-as recesszió idején visszaesett – akkor 0,7 százalékos mínuszban zártunk –, vagyis a 2022-es gazdasági teljesítmény alatt maradt a GDP szintje (nagyjából 99,89 százalékán annak).
link
Forrás
A KSH közleménye szerint ha a termelési oldalról nézzük az adatokat, akkor
- az ipar teljesítménye 1,6, azon belül a feldolgozóiparé 3,5%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása és a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte leginkább az ipar visszaesését;
- az építőipar hozzáadott értéke 3,1 százalékkal esett;
- a mezőgazdaságé 13,5%-kal alulmúlta az előző évit;
- a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,1%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés (6,4%) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 4,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé egyaránt 2,9%-kal bővült. A kereskedelem teljesítménye 2,8, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 2,7%-kal nőtt.
Ha a felhasználási oldalról nézzük, az látszik, hogy
- a háztartások tényleges fogyasztása 4,3%-kal emelkedett, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 5,4%-kal bővült. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 12,0, a féltartósok esetében 1,8, a nem tartósok esetében 4,4, a szolgáltatások esetében pedig 4,6%-kal.
- A közösségi fogyasztás volumene 6,2%-kal csökkent.
- A végső fogyasztás 2,6%-kal nőtt.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 10,8%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent.
- A bruttó felhalmozás 2,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
A GDP-jelentésből fontos külkereskedelmi adatok is kiderültek. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 786 milliárd forintos többlet keletkezett, de úgy, hogy a forgalom visszaesett. Az export volumene nagyobb mértékben (2,0%) csökkent, mint az importé (1,3%). A külkereskedelem majdnem 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 3,3, a behozatal 2,3%-kal kisebb lett.