Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében, írja az MTI. „Az EUFOR képessége kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina biztonságának és stabilitásának további támogatása szempontjából. A következő napokban a lakosság fokozott EUFOR-jelenlétet észlelhet” – idézi a magyar hírügynökség a hivatalos közleményt.

A közleményben azt is írták: „az EUFOR továbbra is pártatlan, többnemzetiségű és tekintélyes haderő, amely rendelkezik a szükséges katonai erőforrásokkal ahhoz, hogy támogassa a bosznia-hercegovinai hatóságokat a stabil és biztonságos környezet fenntartásában az ország minden állampolgára számára. Az EUFOR továbbra is elkötelezett e feladat mellett”.

Denis Bećirović, a háromtagú boszniai államelnökség soros vezetője pénteken szólította fel az EUFOR-t, hogy sürgősen kérjen erősítést az ország stratégiai pontjaira, megakadályozandó a további destabilizációt. Ezzel párhuzamosan a szarajevói vezetés hivatalosan kérte azt is – bár erre az MTI híre nem tér ki –, hogy a magyar EUFOR-kontingens vonják ki az országból, és helyettesítsék más állam katonáival.

A kérést azzal indokolták, hogy magas rangú magyar tisztviselők politikailag és gazdaságilag is támogatják Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. Márpedig „Dodik már egy ideje aláássa Bosznia és Hercegovina alkotmányos és jogi rendjét, ami állandó instabilitást okoz az országban és a térségben szeparatista elképzelései és törekvései miatt.”

Azt a kérést Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai államelnökség horvát tagja fogalmazta meg, de Bećirović szintén úgy fogalmazott: „támadás folyik az alkotmányos rend ellen”. Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és társai ugyanis megpróbálják elérni a bosznia-hercegovinai alkotmány hatálytalanítását, ami szerinte az 1992-1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás megsemmisítésére irányuló, tíz éve tartó erőfeszítéseik csúcspontja.

A szeparatista törekvésének eddigi leglátványosabb jeleként Dodik csütörtökön írta alá azokat jogszabályokat, amelyek értelmében a boszniai szerbek mostantól nem ismerik el a bosznia-hercegovinai bíróságot. Erről a boszniai szerb parlament február 27-én, két nappal azután döntött, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Dodikot. A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság pénteken hatályon kívül helyzete ezeket a törvényeket, amelyek alkotmányosságáról a végső döntést az ország legfelsőbb bírósága hozza meg.

A boszniai szerb vezető három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A szerbpárti szeparatista törekvéseihez az utóbbi időben nagyon komoly támogatást kapott a magyar kormánytól, ami miatt mostanra durván elmérgesedett a viszony Szarajevó és Budapest között.

Dodik elítélése előtt néhány nappal Orbán a TEK-vezér Hajdu Jánossal járt Dodiknál, majd az elítélése után is kiállt Dodik mellett – miközben Washington már akkor sem, amire Gulyás Gergely úgy reagált: „látszik, hogy most se kellően gyors a változás az amerikai külügyben”; annyira nem gyors, hogy Marco Rubio egy friss tweetjében is kikelt Dodik és támogatói ellen. A szerb vezető nem sokkal később, miután tárgyalt Orbánnal és Vučić szerb elnökkel, bejelentette, hogy nincs többé Bosznia-Hercegovina. (A Vsquare a napokban arról írt, hogy a TEK-esek arra is felkészültek, hogy ha kell, kimenekítsék Dodikot az országból.)

Ezután hétfőn a bosnyák védelmi miniszter megtagadta egy magyar katonai gép leszállását az országban. „Mélységes meggyőződésem, hogy a katonai repülőgép azért érkezett Magyarországról, hogy valamiféle támogatást nyújtson Milorad Dodiknak és a körülötte összegyűlt klikknek Bosznia-Hercegovina szétverésében” – fogalmazott akkor Zukan Helez védelmi miniszter. Mint kiderült, Magyar Levente külügyi államtitkár gépét nem engedték leszállni, majd Magyar szavai miatt – miszerint „a nyugati, gyarmati vircsaft” destabilizálja az országot – bekérették a szarajevói nagykövetet.