A szükséges 200 ezer helyett három nap alatt 600 ezer támogató aláírást gyűjtött össze állítása szerint George Simion államfőjelölt, a román szélsőjobbos AUR elnöke, aki péntek délután le is adta az íveket a választási bizottságnál. Mások kissé kételkednek: Simion maga is arról beszélt korábban egy interjúban, hogy már 100 ezer aláírást is csak csalással lehet összeszedni, és neki alig három napja volt a gyűjtésre. Ha nem tiltják el, ő lehet a májusra kiírt megismételt elnökválasztás egyik esélyese, aki Calin Georgescu kizárása után begyűjtheti a rendszerellenes szavazatokat Romániában.

A tavaly decemberi román elnökválasztást óriási meglepetésre megnyerő Georgescut kedden zárta ki véglegesen a román alkotmánybíróság. A döntés sokak számára olaj a tűzre: úgy érzik, most bizonyosodott be végképp, hogy a politikai elitet nem érdekli az emberek véleménye, és képesek kizárni egy esélyes jelöltet anélkül, hogy jogerős bírósági ítélet lenne ellene.

Az instant kitörő tüntetéseken ugyan tucatnyi rendőr sérült meg, de a helyzet lehetett volna rosszabb is. Például ahhoz képest, hogy Horațiu Potra, Georgescu zsoldoscsapatának külföldre szökött vezetője, akinek több mint 700, részben Afrikában is bevetett embere volt, azt üzente övéinek, hogy vasvillákkal menjenek Bukarestbe, „hogy megállítsák a globalista puccsot”.

Simion, aki mostanában szívesebben mutatkozik Marine Le Pennel, mint szétkokszolt verőemberekkel, disztingváltan csak annyit mondott a tévében, hogy az utcán kell elevenen megnyúzni a felelősöket. Mellékszál, de lehet még jelentősége: emiatt a pártelnök ellen gyilkosságra való felbujtás gyanújával indítottak eljárást. Bár azt mondja természetesen, hogy csak metaforikusan értette, amolyan képes beszédről volt szó, könnyen lehet, hogy végül őt sem engedik majd indulni a májusra kiírt megismételt választáson.

„Le a diktatúrával!”, „Georgescu az elnök!”, „Nem akarjuk, hogy tolvajok uralkodjanak”

– skandálták a tüntetők a bukaresti Parlament Palota Nicolae Ceaușescu parancsára felhúzott gigantikus épülete előtt, és többen zokogtak a kizáró döntés miatt. Egy gyorsan mémesedő nő azt ordította, hogy ő csak Georgescut akarja, és hogy hol van most a diaszpóra, akik közül olyan sokan szavaztak decemberben a szélsőjobbos jelöltre.

Úgy tűnik, a hangulat azokhoz a devizahiteles és oltásellenes magyarországi tüntetésekhez hasonlít, ahol leginkább az otthon maradó „birkanépet” kárhoztatják a résztvevők, és egyszerre keresik a láthatatlan ellenséget és a kéznél lévő árulókat – csak itt sokkal többen vannak, és ha hagyják nekik, egy elnököt is meg tudnak választani.

„Ezeknek az embereknek minden joguk megvan, hogy haragudjanak egy olyan politikai osztályra, amely süket és közömbös a problémáikkal szemben. Tegnap este óta azt érzik, hogy már nincs szavazati joguk. Igyekszem ezeknek az embereknek a helyébe képzelni magam, akik most egy hamis Messiásban reménykednek. Most még tovább mélyült a szakadék köztük, a politikusok és a hatóságok között. Azoknak több tízezer eurós fizetésük van, nekik minimálbérük. Azoknak megmaradnak a kiváltságaik, nekik pedig a szegénységük”

– írta a tüntetésekről egy Georgescuval amúgy egyáltalán nem szimpatizáló, de a tömeg indulataival empatikusabb újságíró. Mások szerint a hangulat olyan, mint amikor meghalt Bobby Ewing a Dallasban, ami egyszerűen sokkolta a nyolcvanas évekbeli román tévénézőket (igen, Ceaușescu alatt Romániában vetítették a Dallast). Bobbyt végül a forgatókönyvírók feltámasztották, és valami hasonlót várnának most sokan Romániában is.