Hétfőn három tanút hallgatott meg a Szekszárdi Ítélőtábla a pécsi önkormányzat tulajdonában álló Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése, az úgynevezett Volvogate-ügy miatt újraindult büntetőperben. Az ügyészség azzal a gyanúval emelt vádat, hogy a Tüke Busz és így végső soron a pécsi önkormányzat indokolatlanul fizetett 650 millió forinttal többet 115 használt Volvo-buszért. Az eredetileg négy vádlott ellen indult perben a Kaposvári Törvényszéken első fokon a II. és IV. rendű vádlottat felmentették a gazdasági csalás vádja alól, a III. rendűt jogerősen elítélték pénzmosás miatt, az I. rendű vádlott az eljárás során elhunyt. A Pécsi Ítélőtábla azonban az ítéletet megsemmisített az ügyészség fellebbezés után, és megismételt eljárást rendelt el, ami február végén a Szekszárdi Törvényszéken indult újra.
Az eddigi tárgyalásokról írt cikkeink:
Hétfőn tanúként állt bíróság elé Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő, aki 2014-ben a város gazdasági és pénzügyi bizottságát vezette, Árki Sándor, aki a Tüke Busz vezérigazgatója volt 2014. december 31-ig, valamint Baracsi László, aki a cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedett a buszbeszerzés idején.
Bertaldó András bíró kérdéseinek a fókuszában egyrészt a buszbeszerzés lebonyolítása, az azzal kapcsolatos szervezési, előkészítési munkafolyamatok álltak, másrészt az, hogy hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak Pécsen, és ami egy ilyen keretösszegű hitelfelvételt is eredményezett.
A három tanú kihallgatásának végén úgy tűnik, hogy a pécsi közgyűlésben nem mindennapi manifesztáció történt 2014 decemberében: senki nem tudja, hogyan, de életre kelt mínusz 3 500 000 000 forint. Persze korántsem ez az egyetlen kérdés, amire nem kaptunk választ.
A pécsi közgyűlés 2014. december 10-én döntött arról, hogy előzetesen hozzájárul 3,5 milliárd forint keresztösszegű hitelfelvételhez szükséges közbeszerzés kiírásához. Ez a napirendi pont úgy került a képviselők elé, hogy két nappal korábban az akkor Csizmadia Péter vezette gazdasági és pénzügyi bizottság tárgyalt róla, és hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést. Csakhogy amikor az eljáró bíró kikérte a pécsi városházáról az anyagot, csak a 30 napirendi pontot tárgyaló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tudták kiadni neki, a hitelfelvételről szóló előterjesztést és határozati javaslatot nem.
Csizmadia azt mondta, hogy a bizottság minden napirendi pontjához mindig volt előterjesztés, nagyon ritkán szóbeli, a legtöbbször írásbeli. Azt mondta, hogy az előterjesztő minden bizonnyal Girán János akkori alpolgármester volt – ő 2016-ban lemondott –, mert hozzá tartoztak a városi cégek ügyei, illetve hogy a bizottsági ülésen ott volt Árki Sándor, a Tüke Busz akkori vezérigazgatója (a céget négy másik napirendi pont is érintette).
Arra a bírói kérdésre, hogy volt-e hitelfelvételről vita, azt felelte, „minimális vita volt”, de nem emlékezett, hogy a bizottságban vagy két nappal később a közgyűlésen. Miután azonban Bertaldó András felolvasta a jegyzőkönyvből, hogy ennél a napirendi pontnál az állt, hogy a bizottság elnöke „hozzászólás hiányában” szavazást rendelt el, azzal egészítette ki az előző válaszát, hogy „elég tipikus, hogy nincs vita a bizottsági ülésen”. A szavai hitelességét erősítette, hogy a 30 előterjesztést egy 67 perces ülésen zavarták le.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Az akkor fideszes vezetésű Pécs 2015-ben az eredeti ajánlatnál százmilliókkal drágábban vett használt buszokat. Egyszer már született egy elsőfokú ítélet, de most újraindult az ügy. Az I. rendű vádlott szerint nem követtek el bűncselekményt, de számos kérdésre nem válaszolt, mondván: szeretne még egy kicsit élni.
Az alpolgármesterségről két év után lemondott Girán János azt is mondta, hogy „Csizi Péternek volt szava” a város dolgaiban azután is, hogy már nem volt alpolgármester. Bánki cégének volt ügyvezetője nem jelent meg a tanúkihallgatáson, ezért a bíró körözést rendelt el.