Hosszú interjút adott a Szemléleknek Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek és metropolita, vagyis a Róma alá tartozó magyar görögkatolikus egyház feje. Ebben üdvözli a Pride betiltását, de amikor a kormánnyal szembeni kritikákról kérdezik, tesz olyan „veszélyes” kijelentést is, hogy „tényleg nem tesz jót egyes személyeknek, ha hosszú időn át hatalmon vannak”.

Az érsek reagált arra az ügyre, amelyet a 444 két éve tárt fel. Sz. atya egy gyermekvédelmi intézmény vezetője volt, amikor a Gyermekvédelmi Szakszolgálat feljelentette egy kamasz lány molesztálása miatt. Az eljárást lezárták, Sz. atyát az érsek áthelyezte a megye másik végébe, de nem sokkal később már az új szolgálati helyén is feljelentette egy 9 éves kislány anyja. Tanúvallomása szerint a lánya azt mesélte neki, hogy „az iskolában fogdosta a pap bácsi”, aki „a hittanórán maga mellé ültette, és belenyúlt a bugyijába [a] nadrágján keresztül”. Már két kisgyerek ügyében is feljelentést tettek tehát Sz. atya ellen, amikor Kocsis Fülöp kijelentette: koholt vádakról lehet szó. Akkori interjúnkban részletesen kifejtette, hogy

a 9 éves lányt nem tartotta áldozatnak, a családot nem hallgatta meg, helyette a papjának hitt, akit ezért nem függesztett fel, és hagyta a gyerekek közelében.

Az érsek gyakorlatilag hazugsággal vádolta meg a kislányt és a családját, akikkel nem is beszélt, és saját bevallása szerint sem tette meg, amit a vatikáni törvények előírnak: az áldozat meghallgatását és segítését akkor is, ha (még) nem bizonyított a vád. Végül a bíróság rendelte el a pap bűnügyi felügyeletét, miután ezt az egyik lány ügyvédje többször is kérvényezte.

Csaknem egy évvel később a Hajdúdorogi Főegyházmegye közleményt adott ki róla, hogy Sz. atyát az egyház szolgálaton kívül, az ügyészség pedig vád alá helyezte. Az ügyészség arról tájékoztatta a 444-et, hogy a vád szerint Sz. atya legalább három kiskorúval szemben követett el szexuális erőszakot vagy kényszerítést, a javasolt büntetés 12 év fegyház.

A Szemlélek friss interjújában az az újdonság, hogy Kocsis Fülöp vállalja a felelősséget: „Én is elkövettem azt a hibát, hogy sokáig nem hallottam meg az áldozatok hangját. Első körben csak a megvádolt pappal beszéltem, aki természetesen tagadott, én pedig első hallásra azonosultam az álláspontjával. Hiba volt. Azóta megtanultam, hogy sajnos ezzel hallgattatjuk el az áldozatokat.”

Egy katolikus püspök elismeri, hogy hibázott egy gyermekbántalmazási ügy kezelésében – Magyarországon ez, tudtommal, példa nélküli.

Annak ellenére sem történt ilyen, hogy nemcsak a pápa és külföldi egyházi vezetők egész sora ismerte el a rendszerszintű hibákat, hanem Magyarországon is jól dokumentáltak az ilyen hiányosságok.

És aki felismeri a hiányosságokat, az tud tenni is ellenük, ahogy arról Kocsis Fülöp beszámol: „Azóta okultunk a hibáinkból: meghirdettük a Benned bízom programot, papjainknak gyermekvédelmi továbbképzéseket szervezünk, munkatársaink szerződéseibe bekerült, hogy tisztában vannak azzal, mi megengedett gyermekekkel szemben és mi nem, és minden módon igyekszünk segíteni az áldozatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a bántalmazás nemcsak szexuális abúzust jelent, és a gyermekvédelmi intézetekben sokkal elterjedtebb a hatalommal való más természetű visszaélés vagy a kortárs bántalmazás. És mivel Ferenc pápa erre külön fölhívta a figyelmünket, az egyház más szervezeteknél előrébb jár a protokollok kidolgozásában, a megelőzésben és a jelzőrendszer kialakításában.”