Elég határozottan a járdára küldik az embereket, aztán sorfalban állnak eléjük, hogy ne tudjanak visszamenni az útra. Egy villamos már át is tudott menni a hídon, egyelőre tök üresen.
A budai oldalon a rendőrsorfal megállította a tüntetőket, akik inkább visszafordultak a Szabadság híd felé.
Zavartalan a forgalom, a villamos jár, Pest felé békés munkásemberek hegesztik a sínt.
Elsőre itt sem engedik fel a tüntetőket:
Hadházy Ákos hajnal 4-ig maradna. Akik maradtak üldögélnek, melegednek a sátorban, néha zene szól, zsíros kenyeret osztanak.
Itt ugye előbb az történt, hogy rendőrsorfal állta a hídra tartók útját, aztán felengedték őket a hídra. A fiatalok a járda helyett leültek az úttestre, most megy a tanácskozás, hogy mit tegyenek a rendőrök.
A budai felső rakparton keresztül, jelentik tudósítóink. Körülbelül 250-300 ember vonulhat.
„Most mi a gecit lázadjak?” – tette fel egy lány a költői kérdést a Szabadság hídon.
Elsőre úgy tűnt, nem engedik fel az embereket a hídra, de tudósítónk szerint hirtelen levonultak a rendőrök.
A tüntetők a rakparton most érnek a hídhoz, de azt a rendőrök körbekerítették.
Közben Szabó Bálint is megjelent:
„Ott megnézzük, hogy mit csináljunk” – mondták be tudósítónk szerint egy hangosbeszélőbe.
Az Erzsébet hídon lehet fotózkodni, lesznek slammerek és zenészek, valamint diktátorsimogató is rendelkezésre áll, hajnali 4-ig ki kell tölteni valahogy az időt.
Hogy megindul-e a tömeg valahova, mindjárt kiderül.
A Rózsaszín párduc és a Vuk zenéjére.
Erről beszélt Laczó Adrienn, a Simonka-per bírája, aki tavaly novemberben lemondott a hivatásáról. „Ne adjuk vissza a régen megszerzett alapjogainkat!” – szólított fel. „Miért fontos a gyülekezés szabadsága?” – kérdezte, majd történelmi példákat - nőjogi mozgalom, március 15-e - hozott azokra a változásokra, amik azután indultak el, hogy emberek összegyűltek és kinyilvánították akaratukat. „Mi lett volna, ha a márciusi ifjak nem mertek volna kimenni az utcára? Minket nem lehet megfélemlíteni” – mondta, majd elszavalták a Nemzeti dal első versszakát.
„A gyülekezés szabadsága biztosítja a változás szabadságát, ettől félnek mindig a hatalmon lévők” – mondta. 24 éven át bíróként ítélkezett, azt tanulta, hogy a törvényeket be kell tartani. „De mi van akkor, ha törvénybe foglalják a szabadság korlátozását, mondhatjuk-e, hogy az erkölcstelen, és ha erkölcstelen, törvény-e még valójában?”
Szerinte bűnbakot keresi, félelmet generálni könnyebb, mint megoldást nyújtani, ez a gyengék fegyvere”. Nelson Mandelát idézett, miszerint egy társadalom csak annyira szabad, amennyire a legsérülékenyebb, legelesettebb tagjai azok. „Ezért kell hétről hétre megjelenni, hogy megmutassuk, nem adjuk a szabadságunkat, és nem adjuk a ti szabadságotokat sem”.
Közben a tudósítóink szerint az emberek szivárognak el.
A tömegben terjedő tervek szerint este 8 órakor indulnának elfoglalni a többi helyszínt, el is kezdtek a tömegben hátrafelé szállingózni a momentumos táblás emberek.
