Ferenc pápa április 21-i halála után nem sokkal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítják.

A jogtárban olvasható meghatározás szerint a nemzeti gyász „a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.” A nemzeti gyászt a kormány rendeletben hirdeti ki, kivételesen indokolt esetben pedig akár több napig is tarthat.

Mit jelent egy ilyen gyásznap a gyakorlatban?

• Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni,
• a középületekre „zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni”,
• és ha lenne aznap tanítás, az iskolákban „méltó módon megemlékezést kell tartani”.
• De a rendelet szerint „a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás – a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint” akár korlátozható is lehet aznap.

Az elmúlt több mint hetven évben többek között a következő napokon rendeltek el Magyarországon nemzeti gyásznapot:

• 1953. március 9-én, Sztálin temetésének napján,
• 1993. december 18-án, Antall József temetésének napján,
• 1999. január 30-án, a deutschlandsbergi autóbusz-baleset áldozatainak emlékére,
• 2002. május 17-én, a móri bankrablás áldozatainak emlékére,
• 2005. április 8-án, II. János Pál pápa temetésének napján,
• 2006. december 9-én, Puskás Ferenc temetésének napján,
• 2010. április 18-án, a Lech Kaczyński lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére,
• 2015. november 15-én, a párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére,
• 2017. január 23-án, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.