Néhány hete botrányt okozott, amikor nyilvánosságra került egy MTA-s állásfoglalás: amennyiben Orbán Viktor májusban meglátogatná a tudományos akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepi ülést, a kormányfő március 15-i beszéde elleni tiltakozásul a résztvevők számottevő része elhagyná a termet.
Hogy valójában mennyien hagynák el a termet, azt már soha nem tudjuk meg, mivel a HVG értesülései szerint a kormány távol tartja magát a rendezvénytől. Az ünnepi beszédet Sulyok Tamás köztársasági elnök mondja el.
(FRISSÍTÉS: Közben megjött az MTA meghívója, amiből kiderült, hogy Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter is mond beszédet.)
A hatalom és az akadémia kapcsolata nem éppen a legjobb. Másfél hete Schmidt Mária szállt bele páros lábbal az intézménybe, amit a „velünk élő sztálinizmus” maradványának nevezett.
Freund Tamás, az MTA elnöke felvette a kesztyűt. A kormányhoz közeli üzletemberekre utalva írta: „Természetesen nem állítható, hogy minden esetben a legjobbak jutottak be a testületbe, de ennyi hibaszázalék a társadalom minden szektorában előfordul. Például a gazdasági elitbe sem azok kerültek minden esetben, akik a gazdálkodáshoz, cégvezetéshez, vagy az adott ipari/agrár szakterületekhez a legjobban értettek. Voltak esetleg, akik csupán »jókor voltak jó helyen«? Biztosan állíthatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémián sokkal jobbak az arányok.”
Mert szerintük Orbán a poloskázós beszédével „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át”.
Az javasolta, hogy az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából, és vegye vissza (szinte) minden vagyonát.
„A Magyar Tudományos Akadémia lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást a nemzet jövője, jóléte, megmaradása szempontjából rendkívül kártékonynak tartok.”