Az Európai Bíróság ítélete azt jelenti, hogy a „készpénzért állampolgárságot” programot meg kell szüntetni. Az Európai Unió legfelsőbb bírósága arra a következtetésre jutott, hogy Málta programja ellentétes az uniós joggal, hiszen az „egy tagállam állampolgárságának kereskedelmi forgalomba hozatalát” jelenti. A bíróság érvelése szerint Málta veszélyeztette az uniós tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, ami szükséges a belső határok nélküli térség létrehozásához, írja a The Guardian.

A program lehetővé tette, hogy azok a külföldi gazdag emberek, akik legfeljebb 750 ezer eurót adományoztak Máltának és – elméletileg – 12 hónapot töltöttek az országban, állampolgárságot szerezzenek. Az „elméletileg” megjegyzés viszont nem véletlen: egy halom kiszivárgott dokumentum szerint a gyakorlatban ugyanis az aranyútlevelet szerző gazdagok gyakran kibéreltek egy lakást Máltán egy évre, majd üresen hagyták, ezzel igazolva, hogy ők megfelelnek az aranyútlevél-program feltételének. Így az illető a máltai útlevéllel együtt uniós állampolgárságot is szerzett, és szabadon élhetett és dolgozhatott innentől kezdve az unió bármely részén.

Az Európai Bizottság 2020 októberében jogi eljárást indított Málta és Ciprus ellen az „uniós állampolgárság” árusítása miatt. Ciprus röviddel az eljárás megindítása előtt bejelentette, hogy megszünteti a programját , de Málta kormánya nem így cselekedett.

A máltai kormány a döntésre reagálva azt közölte, hogy tanulmányozza a jogi állásfoglalást annak érdekében, „hogy az állampolgárságra vonatkozó szabályozási keretet összhangba lehessen hozni az ítéletben vázolt elvekkel”. Kiemelte ugyanakkor a rendszer előnyeit is, vagyis azt, hogy a program 2015 óta több mint 1,4 milliárd euró bevételt generált a kormánynak.

Hasonló programok Európa-szerte megjelentek a világválság után, a kormányok ilyen módon próbáltak plusz bevételhez jutni. A programokat azonban számos bírálat érte. Magyarország letelepedésikötvény-programot indított, ezzel a megoldással azonban nemcsak egyszeri bevételhez jutott a magyar állam, de a későbbiekben évi 100 milliárd forintnál is többet tett ki az az összeg, amit a kötvénytulajdonosoknak ki kellett fizetnie.