• Indiában a kormánypárti Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) vezette államokban a Modi-éra alatt rendszeressé váltak a buldózeres igazságszolgáltatások.
• Az akciók során a hatóságok szabálytalan építkezésre hivatkozva rombolnak le régóta álló házakat, üzleteket, vallási épületeket.
• Ezek a támadások főként a lakosság 14 százalékát kitevő muszlimokat célozzák az utóbbi 10 évben vallásilag egyre radikálisabb Indiában.
• A helyszínválasztások mögött gyakran megtorló szándék áll. Kormány elleni tiltakozókat, bűncselekményt elkövetőket és családjukat büntetik.
• Indiában időről-időre véres konfliktusokba torkollik a muszlim-hindu szembenállás, legutóbb április 22-én történt megrázó eset, mikor Kasmír régióban szélsőséges muszlimok több mint 20 embert lemészároltak.

2024. november 13-án az Indiai Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is kimondta, hogy az indiai kormánypárt, a szélsőjobbos Bháratíja Dzsanatá Párt nem rendelheti el egyetlen épület buldózerrel történő lebontását sem anélkül, hogy biztosítva lenne a megfelelő jogi eljárás.

2025-ben azonban ismét felzúgtak a motorok, Bet Dwarka szigetén száz hektáron bontottak le illegálisnak minősített épületeket.

A Modi-éra Indiájában hatalmi eszköz lett a buldózer, amit az ellenzék és a jogvédő szervezetek egyaránt egy muszlimokat hátrányosan érintő, populista akciósorozatnak tartanak.

Modi tégláról téglára rombolja Indiát.

A buldózeres igazságosztás annyira népszerűvé vált, hogy dalt is készítettek róla. A Baba Bulldozer bejárta az egész világot, miután olyan ismert politikai kommentátor/humoristák is felkapták, mint John Oliver vagy Bill Maher. A dal Yogi Adityanath előtt adózik tisztelettel, aki 2017 óta Uttar Prades főminisztere, és akinek a neve egybeforrt a buldózeres akciókkal. A Bulldozer Baba Adityanath beceneve.

link Forrás

De hogyan vált a szekuláris társadalmáról világhíres India egy olyan országgá, ahol egy közel 200 milliós vallási kisebbség napról-napra szembesül diszkriminációval?

Békétlenség

A II. világháború után, 1947-ben India és Pakisztán függetlenné vált a Brit Birodalomtól. A két új állam létrejötte és az újonnan meghúzott határok népességcserét eredményeztek, a hinduk Pakisztán, a muszlimok India területéről voltak kénytelenek elmenni. 15 millió ember váltott országot ekkor, a folyamat pedig cseppet sem volt békés.

A szétszakítás erőszakot szült, ebben a hullámban egyes becslések szerint 2 millió ember vesztette életét, a gyilkosságok, tömeggyilkosságok megszokottá váltak.

A hinduk, szikhek és a muszlimok közötti erőszakosság folytatódott a lakosságcsere után is.

1983-ban a Nellie-ben (Assam állam) hindu parasztok és helyi törzsek több ezer bangladesi muszlim migránst mészároltak le, akiktől féltették a földjüket.

Egy évvel később a VHP nevű szélsőjobbos párt kampányt folytatott, hogy a középkorban épült Babri Masjid mecsetet Ayodhya városában rombolják le, mert azt egy hindu templom helyére építették. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a hinduk szerint azon a területen született Ráma főistenség.

A hinduk végül bemehettek a mecsetbe imádkozni, miközben egy új templom felállításáért kampányoltak. 1992-ben, a VHP mellett két másik párt (a szélsőjobboldali RSS, illetve a jelenlegi kormánypárt, a BJP) vallási szertartást hirdetett a mecsethez, ami végül odáig fajult, hogy hindu fundamentalisták elkezdték puszta kezükkel, rudakkal és kalapácsokkal lerombolni az épületet. Ezt követően India-szerte zavargások törtek ki hinduk és muszlimok között, több ezer ember meghalt.

A jelenlegi miniszterelnök, Narendra Modi volt 2002-ben Gudzsarát főminisztere, amikor az államban kigyulladt egy hindu zarándokokat szállító vonat. Modi az esetet terrorcselekménynek nevezte, ezzel szabadjára engedve a poklot. A zavargásokban több mint 1000 ember halt meg, muszlim és hindu egyaránt.

Konfliktusok az utóbbi években is voltak,

• 2020-ban Delhiben a hinduk a BJP hatására támadtak meg muszlimokat
• Kasmír régióban pár napja a Kasmír Ellenállás nevű terroristacsoport nyitott tüzet emberekre. A támadás oka az volt a muszlim többségű, vitatott Kasmír régióban, (ami jelenleg Indiához tartozik, de Pakisztán is magáénak akarja) hogy 85 ezer „kívülállót” telepítettek a régióba, megváltoztatva ezzel az etnikai összetételét a térségnek.
• Kasmírból az utóbbi években sok hindu menekült el az őket ért erőszakos, nem egyszer halálos támadások miatt

Modi óta durvább

Modi és a BJP 2014-es hatalomra kerülése óta felerősödött az országban a muszlimellenesség, és az iszlamofóbia fokozatosan a mindennapok részévé vált. A BBC cikkében több muszlim is beszámol az érezhető változásokról.

A BJP visszautasítja a vádakat, miszerint a muszlimok ellen hergelnének, közben a valóság egész mást mutat. 2019-ben változtatást vezettek be az állampolgársági törvényben. A módosítás szerint könnyebben juthatnak állampolgársághoz azok a menekültek, akik Pakisztánból, Bangladesből vagy Afganisztánból érkeznek, ehhez viszont meg kell tagadniuk a vallásukat. Ugyanebben az évben vonták vissza a már említett Kasmír régió autonómiáját, amivel kontrollt akartak szerezni a muszlimok által bőven lakott területen.

A közösségi média is táplálja az erőszakot álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel. A BJP hatalomra jutása óta él a köztudatban a Szerelem-dzsihád (más néven Rómeó-dzsihád) nevű konteó, ami a mindenhol divatos „asszonyainkra fáj a foguk” narratívára épül. Az elmélet szerint muszlim férfiak csellel, szerelmet színlelve az ujjaik közé csavarnak hindu nőket, hogy áttérítsék őket a muszlim hitre. Az elmélet szerint a muszlimok ezzel akarnak többséget szerezni a hindu Indiában. Ez a teória mélyen él a hinduk között, és sokszor erőszakhoz vezet. Uttar Prades államban olyan muszlim férfiakat támadtak meg és börtönöztek be, akik hindu nőkkel készültek házasságot kötni. Ebben az államban és Madhja Pradesben azóta bevezettek egy olyan törvényt, amivel a vegyes házasságokat szabályozzák.

Modi beszédeiben is gyakran követ muszlimellenes narratívát. 2024 áprilisában a muszlim kisebbséget „beszivárgóknak” nevezte, akiknek „túl sok gyerekük van”.

Hiába 200 millió körüli a muszlimok száma Indiában, a BJP-nek jóformán nincsenek muszlim politikusai. A 2024-es választásokon egy muszlim képviselőjelöltjük volt, Abdul Salam, aki nem nyert mandátumot, így a BJP-nek jelenleg nincs megválasztott muszlim képviselője.

Mindeközben az ellenzéki pártokban is fogynak a muszlim politikusok, mert a tömegek megnyeréséhez hindu jelöltekre van szükség. Az 1980-as évek óta folyamatosan csökken a muszlim képviselet a parlamentben – az indiai New Age szerint

• az 1980-as évek közepén a lakosság 11 százalékát tették ki a muszlimok, a parlamentnek pedig a 9 százalékát, míg
• 2024-re ez az arány úgy néz ki, hogy a lakosságnak 14 százaléka muszlim, míg a parlamentnek 5.

Mindeközben a börtönökben muszlim felülreprezentáció tapasztalható. Az Amnesty kutatása szerint az indiai börtönök 16 százaléka muszlimokból áll. A kutatásban több igazságügyi vizsgálóbizottságot is megemlítettek, akik aggodalmukat fejezték ki a rendőri elfogultság mint általános jelenség miatt.

A muszlimokkal szembeni rendszerszintű fellépés elérte, hogy 2014 óta

az eddig szekuláris Indiában egyre inkább a szélsőséges hindu nacionalizmus lett az uralkodó irányzat.

A helyzetet súlyosbítják a muszlimokkal szembeni akciók a BJP uralta államokban.

Buldózerekkel harcolnak

A BJP hatalomra kerülése óta rendre bontanak le illegálisnak minősített, főként muszlimok lakta házakat, ami a jogvédő csoportok szerint egy összehangolt, muszlimok elleni támadássorozat része azokban az államokban, ahol a BJP van hatalmon.

A BJP szerint ők csak törvényesen lépnek fel az illegális építkezések ellen. A gyakorlat szerint jellemzően 1-2 nappal a bontás kezdete előtt tájékoztatják a ház lakóit, hogy az otthonukat megsemmisítésre ítélték. Ezt követően jelennek meg a buldózerek, amik a földdel teszik egyenlővé az épületeket.

Az esetek jelentős részében egyáltalán nem véletlenszerűen választják ki a házakat. Gyakran rendszerellenes tiltakozások utáni megtorlásként használják a rombolást, de adódnak más helyzetek is.

2024-ben Udaipurban egy 15 éves muszlim diákot azzal vádoltak meg, hogy vallási célzattal ölte meg hindu osztálytársát. Habár ezt a rendőrség hivatalosan is cáfolta, a neten gyorsan szárnyra kapott az elmélet, ami erőszakos tüntetésekhez vezetett. A valóságban a két diák között egy hétköznapi vita fajult addig, hogy a 15 éves fiú kést rántott.

A hatóságok kénytelenek voltak kijárási tilalmat bevezetni és elérhetetlenné tenni az internetszolgáltatást az álhírek és az erőszak megfékezése érdekében. Udaipurban egyáltalán nem volt meglepő, hogy az eset ennyire heves reakciókat váltott ki az emberekből. A város lakóiban még élénken élt az a 2022-es eset, amikor két muszlim férfi videóra vette, ahogy lefejez egy hindu férfit, majd ezt a videót feltöltötték az internetre. A gyilkosságot egy vallási nézeteltéréssel indokolták.

A késelő diák végül nevelőintézetbe került, az apját pedig felelősségre vonták gyilkosság elősegítésének vádjával. A négy testvére az anyjával egyedül maradt a házban, ami már nem sokáig lehetett az övék.

Az eset után nem sokkal a hatóságok úgy határoztak, hogy a ház tiltott helyen épült, ezért le kell rombolni. A bontás előtt egy nappal tájékoztatták a családot. Az anya a négy gyerekével egyik napról a másikra hajléktalanná vált.

Az Amnesty International jogvédő szervezet beszámolója szerint 2024 februárjáig 128 jogellenes bontás van dokumentálva, az akciók során pedig több százan kerültek utcára. A bontások az emberi jogi jogszabályok figyelmen kívül hagyása mellett történtek, nem ritkán a hatóságok erőszakosan léptek fel, fizikálisan, verbálisan bántalmazták a lakókat. Az érintettek nem kaptak semmilyen kártérítést a művelet elvégzése után.

A buldózeres bontások először Uttar Prades államban kaptak kiemelkedő szerepet. Ebben az államban főminiszer a cikk elején már megidézett Yogi Adityanath, a.k.a. Bulldozer Baba.

Adityanath keményvonalas muszlimellenes politikát folytat. Hindu szerzetesként kezdte, majd a Gorakhnath templom főpapja lett, ezzel szerzett hírnevet magának. 1998 óta a BJP-ben politizál, és habár elkötelezett párttag, sokszor szembe megy a hivatalos retorikával, és a pártnál szélsőségesebb üzeneteket fogalmaz meg. Az általa alapított ifjúsági vallási csoport, a Hindu Yuva Vahini nevéhez gyilkosságokat, gyújtogatásokat, zavargásokat kötnek. 2007-ben Adityanathot 130 másik taggal együtt letartóztatták, a vád szerint többek között mecseteket és házakat gyújtottak fel Gorakhpurban.

Ezek a botrányok azonban nem tettek rosszat a népszerűségének, sőt. 2017-ben, főminiszterré válásának évében könyv jelent meg róla, A szerzetes, aki főminiszter lett címmel. Természetesen a játékfilm is úton van már, ha minden igaz, 2025-ben érkezik a mozikba Legyőzhetetlen címmel.

Adityanath a 2024 novemberi bírósági határozat ellenére továbbra is kiáll a buldózerpolitika mellett.

BJP-visszaesés a romokon

A határozott fellépés és a szélsőséges hindu érdekek felkarolása ellenére a legutóbbi indiai választásokon, 2024-ben a BJP meglepetésre a vártnál kevésbé szerepelt jól. 240 mandátumot szereztek, ezzel nem érték el a 272 fős többséget, ami sikerült nekik 2014-ben és 2019-ben is. Jelenleg a Nemzeti Demokratikus Szövetség keretében, koalícióban kormányoznak más pártokkal. Ha állami szinten nézzük, drámai visszaesésről beszélhetünk Uttar Pradesben, Adityanath államában, ahol a 2019-ben szerzett 62 mandátumból 2024-re 33 maradt. Ez egy fájó vereség, mivel India legnépesebb állama, több mint 240 millióan lakják, tehát nagyon nem mindegy, mi történik itt.

A választások után a BJP politikusa, Sanjay Nishad kabinetminiszter egy pártrendezvényen azt mondta, rosszul használták a buldózereket, és összefüggésbe hozta ezt a párt veszteségeivel. A választások előtt érezhették a bajt a BJP-n belül, erre utal Modi megszólalása 2024 májusában, amikor előhúzta a „vannak muszlim barátaim!”–kártyalapot. Továbbá azt is elmondta, hogy politikájával nem diszkriminál sem vallást, sem kasztot.

Modi a számára szükséges pillanatokban húzza elő az egységet mint jól kántálható fogalmat, miközben például az ellenzéki INC (Indian National Congress) pártot azzal vádolta, hogy direkt megosztják a hindu társadalmat, külföldi pénzekből működnek, és élvezik, ha elárulhatják a hazájukat. A 2024-es választások előtt pedig azzal vádolták őket, hogy a kisebbségek érdekeit a többség érdekei elé helyezték.

Az elmúlt 10 év szélsőséges hindu irányvonala miatti megosztottságot nem fogja egyhamar kinőni a társadalom. A konfliktus nagyon mély, több száz évre visszanyúló, amely során hol az egyik, hol a másik oldal szenvedett sérelmeket. A brit uralom előtt, alatt és után egyaránt.

Persze egyes véres fejezetek nem azt jelentik, hogy a hinduk és a muszlimok nem voltak soha képesek békében együtt élni. Ahogy Modi is említette, ez igenis lehetséges, de jelenleg minden eszközzel ez ellen dolgoznak. Pedig a történelemben volt, hogy a két vallás képviselői közösen lázadtak fel: 1857-ben a gyarmati Nagy-Britannia ellen. A lázadás végül csúfos kudarcot vallott, és a későbbi ellenségeskedések kialakulásához nagyban hozzájárultak a gyarmatosítók is, akiknek érdekében állt a két vallás híveinek szembeállítása.

És mit hoz a közeljövő a BJP számára? Habár márciusban szárnyra kaptak a pletykák Modi visszavonulásáról, ezt a párt határozottan cáfolta, és mindenkit megerősítettek abban, hogy 2029 után is Narendra Modinak fogják hívni India miniszterelnökét. Jelen állás szerint amíg ez így van, nincs esély arra, hogy békés együttélésről beszélhessünk.