A magyar gazdaság rémes első negyedéves teljesítménye teljesen elvonta a figyelmet egy másik, nem kevésbé lényeges, témáról. A Központi Statisztikai Hivatal a friss adatok összeállításakor jellemzően a korábbi negyedévek teljesítményének felülvizsgálatát is elvégzi, és az adatok publikálásával párhuzamosan már ezeket a felülvizsgált számokat teszi közzé az adatsorokban.

Ez most is megtörtént, mégpedig nem is egy évre, hanem a teljes 2022-ig visszamenő időszakra. Az összkép inkább csúnyább lett, mint javított volna a magyar gazdaság eddig sem túl fényes megítélésén.

Éves bázison nézve a legutóbbi 11 negyedévből 8 negyedév teljesítményét korrigálta, ebből 6 esetben rontotta az adatokat. 2022 harmadik, negyedik és 2023 első negyedévét nézve ráadásul egyaránt 0,4 százalékponttal csökkentette az eddig ismert GDP-változás mértékét. 2023 harmadik és negyedik negyedévében viszont javította az adatokat, előbb 0,4 százalékponttal. Így lett a 0,2 százalékos visszaesésből 0,2 százalékos növekedés.

Negyedéves viszonylatban is több időszak teljesítményét korrigálta a KSH, a 11-ből 7 negyedévben kellett ezt megtennie, viszont csak 3 időszaknál rontotta a számokat. A legnagyobb korrekció 2022 negyedik negyedévében volt, itt a magyar gazdaság teljesítménye nem 0,7, hanem 1 százalékkal zuhant.

A végére még egy érdekesség. A statisztikai hivatal a honlapja kezdőoldalának felső részében a legfőbb, legfrissebb statisztikákat is feltünteti, mint a GDP, az infláció, a népesség, a munkanélküliség, a foglalkoztatottság és az ipari termelés volumene.

A KSH azonban a borzasztó GDP-adattal nem büszkélkedik, nem a szezonálisan és naptárhatással kiigazított 0,4 százalékos csökkenést tüntette fel, hanem a szebbet, a nyers adat szerinti stagnálást, vagyis a 0,0 százalékot.

A probléma ezzel annyi, hogy ez nyers adat, amit soha nem használtak eddig adatközlésre, például az Eurostat is a kiigazított adatokat közli a tagállamok esetén. Ezek alkalmasak arra ugyanis, hogy megbízható képet kapjunk egy gazdaság teljesítményéről. Nézzük, miért is fontos a kiigazított adat: ha egy munkanappal több van egy negyedévben, mint az egy évvel korábbiban, értelemszerűen több GDP-t termelnek a gyárak és a dolgozók. Így eleve nagyobbnak tűnhet a növekedés, pedig ez egyáltalán nem biztos, ezért kell azt a plusz egy munkanapot „korrigálni”.

Frissítés: Cikkünk nyomán a KSH közölte, hogy „a negyedéves GDP publikációk fontos eleme a szezonálisan kiigazított adatok közlése. Ezek az adatok a szezonális kiigazítás természetéből adódóan - ahogy az a módszertani leírásban is olvasható - minden aktualizálás alkalmával a teljes idősorra vonatkozóan felülvizsgálatra kerülnek. Ennek hatására a legfrissebb, április 30-án közétett negyedéves GDP historikus adatai is tartalmaznak revideált értékeket, azonban ennek mértéke nem egyezik meg a cikkben közölt adatokkal.”

Ez utóbbinak az lehetett az oka, hogy a statisztikai hivatal minden negyedévben kiigazítja visszamenőleg a korábbi gyorsjelentéseiben közölt adatokat, mi viszont azzal a szándékkal, hogy érzékeltessük, az idő múlásával, ha szétaprózva is, de hogyan íródnak át a gazdaság legfőbb mutatójának adatai.