Borzasztó rossz gazdasági adat érkezett: repülőrajt helyett visszaeséssel indult az első negyedév
április 30., 08:37
Nemcsak a magyar gazdaság jelene borús, a múltja is pocsékabb lett, mint eddig tudtuk
A magyar gazdaság rémes első negyedéves teljesítménye teljesen elvonta a figyelmet egy másik, nem kevésbé lényeges, témáról. A Központi Statisztikai Hivatal a friss adatok összeállításakor jellemzően a korábbi negyedévek teljesítményének felülvizsgálatát is elvégzi, és az adatok publikálásával párhuzamosan már ezeket a felülvizsgált számokat teszi közzé az adatsorokban.
Ez most is megtörtént, mégpedig nem is egy évre, hanem a teljes 2022-ig visszamenő időszakra. Az összkép inkább csúnyább lett, mint javított volna a magyar gazdaság eddig sem túl fényes megítélésén.
Éves bázison nézve a legutóbbi 11 negyedévből 8 negyedév teljesítményét korrigálta, ebből 6 esetben rontotta az adatokat. 2022 harmadik, negyedik és 2023 első negyedévét nézve ráadásul egyaránt 0,4 százalékponttal csökkentette az eddig ismert GDP-változás mértékét. 2023 harmadik és negyedik negyedévében viszont javította az adatokat, előbb 0,4 százalékponttal. Így lett a 0,2 százalékos visszaesésből 0,2 százalékos növekedés.
link
Forrás
Negyedéves viszonylatban is több időszak teljesítményét korrigálta a KSH, a 11-ből 7 negyedévben kellett ezt megtennie, viszont csak 3 időszaknál rontotta a számokat. A legnagyobb korrekció 2022 negyedik negyedévében volt, itt a magyar gazdaság teljesítménye nem 0,7, hanem 1 százalékkal zuhant.
link
Forrás
A végére még egy érdekesség. A statisztikai hivatal a honlapja kezdőoldalának felső részében a legfőbb, legfrissebb statisztikákat is feltünteti, mint a GDP, az infláció, a népesség, a munkanélküliség, a foglalkoztatottság és az ipari termelés volumene.
A KSH azonban a borzasztó GDP-adattal nem büszkélkedik, nem a szezonálisan és naptárhatással kiigazított 0,4 százalékos csökkenést tüntette fel, hanem a szebbet, a nyers adat szerinti stagnálást, vagyis a 0,0 százalékot.
A probléma ezzel annyi, hogy ez nyers adat, amit soha nem használtak eddig adatközlésre, például az Eurostat is a kiigazított adatokat közli a tagállamok esetén. Ezek alkalmasak arra ugyanis, hogy megbízható képet kapjunk egy gazdaság teljesítményéről. Nézzük, miért is fontos a kiigazított adat: ha egy munkanappal több van egy negyedévben, mint az egy évvel korábbiban, értelemszerűen több GDP-t termelnek a gyárak és a dolgozók. Így nagyobbnak tűnik a növekedés, pedig ez egyáltalán nem biztos, ezért kell azt a plusz egy munkanapot „korrigálni”.