Közleményt adott ki a Költségvetési Tanács arról, hogyan is értette a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének egy részét. Az egészségügy finanszírozásáról van szó, amiről megfogalmazott némi kritikát a háromfős, Varga Mihály MNB-elnök volt pénzügyminisztert és Windisch László ÁSZ-elnököt is soraiban tudó testület (aminek elnöke Horváth Gábor közgazdász).

A jelentés 21. oldalán azt írták: „Az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal elmarad a 2025-ös előirányzattól.” Majd írtak arról, hogy az egészségügyi intézmények a rendszerszerűen beépített forrásokon túl 80 milliárdos többletpénzt kaphatnak, hogy a gyógyító-megelőző célú kiadások összege 4,3 százalékkal 2886,3 milliárd forintra nő, továbbá, hogy az úgynevezett „nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzata” 8,3 százalékkal magasabb az ideinél, de mivel ez az előirányzat évek óta durván túlteljesül – vagyis sokkal, 30-50 százalékkal több pénz megy el rá, mint amennyit a kormány tervezett –, ez az előirányzat valószínűleg nem elégséges.

Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter erre úgy reagált, hogy a Költségvetési Tanács rosszul számolt, valójában 280 milliárddal többet fordítanak majd az egészségügyre. Szerinte a Tanácsnál nem voltak elég alaposan, nem adtak össze mindent számot, amit kellett volna.

A Tanács ezek után szerdán közleményt adott ki, amelyben ezt írják: a vélemény nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre. Horváth Gábor elnök szerint az Egészségbiztosítási Alap három legjelentősebb bevételi forrását, a szociális hozzájárulási adóból, a járulékokból, valamint a költségvetési hozzájárulásokból származó működési bevételét értékelte. A közlemény szerint csak ez utóbbi csökkenés, de azt „több mint ellensúlyozza az első két soron tervezett magasabb összegű bevétel”. A KT, hívta fel a figyelmet a közlemény, megállapította emellett „az állami beruházási fejezet kiadásainak egészségügyi és szociális intézmények felújításaihoz kapcsolódó tervezett növekedését, valamint az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrás szerepeltetését”.