A magyar kormány 2026-ra sem nőtte ki a háborús pszichózisát, és a 2025-ös „békés” extázis után háborúellenességre váltott. Az idei békeköltségvetés után a jövő évit ugyanis a „háborúellenes költségvetés” fantázianévvel látta el Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter, ezzel elismerve, hogy Donald Trump mégsem csinál egyhamar békét. A törvényjavaslat ezúttal is egy háromoldalas politikai nyilatkozattal indul, ez tele van fenyegetettséggel, kockázatokkal és veszélyekkel, amelyek Magyarországot hozhatják rendkívül nehéz helyzetbe. De a kormánynak erre is megvan a maga válasza.

És hogy milyen is egy háborúellenes költségvetés? Egyrészt az ismételten nagyon korai összeállítása miatt pont annyira tekinthető stabilnak, mint egy kártyavár a szélviharban, miközben már az idei is épp most omlik össze, másrészt a fókuszában a gyermekes magyar családok állnak. Megvédi a gyermeket nevelőket, a fiatalokat és a nyugdíjasokat, bár, hogy mi lesz azokkal a már nem fiatalokkal, aktívakkal, és nem aktívakkal, akik valamilyen oknál fogva nem nevelnek gyereket, arra már nem ad választ a költségvetés.

Mindenesetre a kormány szerint „a háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. Ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek.”

A tervezet szerint az államnak az ideinél 2,1 százalékkal lesz több bevétele és kiadása is, bevételként 39 546,3 milliárd forinttal számoltak, kiadásként pedig 43 764,9 milliárddal, vagyis nominálisan ismét jelentős, 4218 milliárdos hiányt terveztek jövőre.

Ez azonban az elmúlt néhány és az idei év tapasztalata alapján könnyen lehet még több, hiszen ahogy arra a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet a véleményében, számos kockázat övezi a tervezetet. Ezekből két jelentős tételt emelek ki.