A jelek szerint a ferencvárosi NB I-es csapat mögött álló FTC Zrt. 2023-as anyagi botlása csak egyszeri eset volt. Az akkori 932 millió forintos veszteség után tavaly már sikerült 93,4 millió forintos nyereséget kimutatnia.

Igaz, ezt a kicsi nyereséget is 20 százalékkal több, 19,8 milliárd forintos bevételből sikerült összehoznia a zrt.-nek a legfrissebb éves beszámoló alapján. A cég értékesítésből származó árbevétele 8,1 milliárdról 10,1 milliárdra nőtt tavaly, az egyéb bevételek pedig 8,4-ről 9,7 milliárd forintra. Ezeken belül:

• A belföldről származó értékesítési bevétel 400 millióval 4,8 milliárdra csökkent, az exportbevétel viszont 2,8 milliárdról 5,2 milliárdra ugrott.
• A szponzori bevételek 3,2 milliárdra csökkentek a korábbi 3,3 milliárd után, viszont a csapatnak már külföldről származó szponzori bevételt is elkönyvelt, tavaly már 464 millió forintot.
• A stadionüzemeltetésből és a csapat marketing jogainak hasznosításából 1,2 milliárdra tettek szerint az előző évi 1,8 milliárd után.
• Tévés közvetítési díjból 106 milliós bevétele lett a Fradinak a korábbi 89 millió után.

A Fradi egyéb bevételei a tavalyi nemzetközi kupaszereplésnek köszönhetően nőttek jelentős mértékben:

• az előző évi 3,2 milliárd után tavaly már 4,2 milliárdot könyvelhettek el,
• sportakadémiai működésre 991 milliós támogatást kaptak,
• a tulajdonostól, vagyis magától az FTC-től, mint egyesület 2,5 milliárdnyi támogatást számoltak el,
• a hazai bajnoki és kupaszereplés után is kaptak 1,5 milliárd forintot.

A bevételek megugrásával párhuzamosan a Fradi kiadásai is a korábbinál magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 4,8 milliárd után 5,3 milliárdot számoltak el, személyi jellegűként pedig 9,5 milliárd után 10,7 milliárd forintot.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fradi értékesítésből származó bevételei (10,1 milliárd forint) még a fizetésekre sem elegendőek.

Bár a zrt. a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben felbontotta a bérköltséget focistákra és nem játékosokra, azt viszont nem tüntette fel, hogy hányan vannak labdarúgók a Fradi kötelékében, így az egyik legérdekesebb kérdésre – vagyis hogy mekkora a játékosok átlagfizetése – továbbra is csak homályos választ lehet szerezni. A dolgozói létszám és a bérköltség alapján

a 2023-as bruttó 2,9 millió forintos átlagbér 3,7 millió forintra nőtt, ami 27,5 százalékos növekedés eredménye.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az irodai alkalmazottak, sajtósok, takarítók fizetése is benne van, nemcsak a játékosoké. Az viszont nagy eséllyel kijelenthető, hogy az átlagbér növekedése a korábbiaknál is magasabb bérigényű játékosok leigazolásával áll összefüggésben. Például tavaly nyáron 1,2 milliárd forintért leigazolták a Partizan Beogradtól a szerb gólkirályt, a brazil származású Matheus Saldanhat.

Egy gondolat erejéig érdemes kitérni ezúttal az egyéb ráfordításokra is, itt ugyanis 790 millió forint után tavaly 1,08 milliárdot számoltak el. A növekedés hátterében pedig két peres ügy állhat, ami miatt fizetési kötelezettség terhelte a Ferencvárost:

bírság, késedelmi kamat, bírósági ítélet soron ugyanis a korábbi 9,1 millió után 318 millió forintot számoltak el.

Ezzel kapcsolatban annyit írtak: „tárgyévben mindkét folyamatban lévő peres eljárás (Fotex Holding által indított polgári peres eljárás a közvetítési jogok kapcsán, valamint a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (TAS-CAS) előtt lévő vitás ügy) jogerősen lezárult, (...) Társaság a jogerős határozatokban foglalt fizetési kötelezettségeit tárgyévben maradéktalanul teljesítette, melyek egy részét a korábbi években képzett céltartalékkal szemben, ezen felüli részét pedig egyéb ráfordításként számolta el”.

Vagyis közel 300 millió forintot biztosan fizetnie kellett a Fradinak az egyéb ráfordítás alapján, a céltartalék összege pedig 212 millió forint volt, vagyis a

peres eljárások határozatai alapján közel félmilliárd forintot kellett kifizetnie a Fradinak tavaly.