Az ember beleborzong abba, mivé lettek a 2022-es országgyűlési választáson az orbáni hatalom kihívójaként fellépő ellenzéki szövetség pártjai. Három év nem nagy idő, mégis, ezeknek a pártoknak a jó része legfeljebb közleményeket ad ki, vagy már azokat sem. És most Gyurcsány Ferenc lemondásával a DK is elindulhat az eljelentéktelenedés útján.

Nézzük, mi lett velük.

Jobbik – Tudja-e valaki, hogy hívják a párt elnökét? Elárulom, Adorján Béla. Jakab Péter óta ő már a párt harmadik elnöke. A szélsőjobbról indult Jobbikot a közvélemény-kutatások külön nem mérik. Az EP-választáson 0,99 százalékot szereztek. Gyurcsány lemondására alighanem ők hozták össze a legviccesebb közleményt, ebben úgy tesznek, mintha az égvilágon soha semmi közük nem lett volna hozzá. „A napnál is világosabb, hogy mindössze egy szerepcsere történik, ahol a főszereplők általi közös döntéshozatalra innentől kezdve nem a hálószobában, hanem a Gyurcsány család nappalijában fog majd sor kerülni – írták. – A lépést ettől függetlenül megkésettnek tartjuk, kijelenthető lesz hónapokon belül, hogy vége az óbaloldalnak.”

Momentum – A liberális párt éppen önmaga felszámolására készül, komolyan felmerült annak is a lehetősége, hogy nem indulnak a 2026-os országgyűlési választáson. Az már-már tragikomikus, hogy Fekete-Győr András volt pártelnök szerint pártszakadás is lehet a történet vége. Az EP-választáson 3,7 százalékot szereztek, azóta ennek a közelében sincsenek. A Republikonnál 3 százalékon állnak, a Nézőpont Intézetnél 1 százalékon, a Medián és a 21 Kutatóközpont az egyéb pártok között számol velük.

MSZP – A párt, amelynek 2010-ben még a mai Fideszéhez mérhető országos hálózata volt, mára a teljes eljelentéktelenedés állapotába került. A DK hátára mászva akart európai parlamenti mandátumot szerezni 2024-ben, csakhogy Tüttő Kata ötödik helye nem ért mandátumot. Nincs olyan közvélemény-kutató intézet, amelyik találna MSZP-s szimpatizánst bármilyen véletlen mintában. Gyurcsány egykori pártja nem rejti vissza örömét. Közleményükben azt írják a pártelnök lemondása után: Most mi jövünk.

LMP – Csárdi Antal vitte be az utolsó ütést a szebb reményű zöld pártnak, amikor kilépett a frakcióból, ami ezzel megszűnt. Ungár Péter pártelnök nyáron szakított az ellenzékkel, lényegében visszavonult. Az EP-választáson 0,87 százalékot szereztek, az azóta történtek fényében kizárt, hogy még egyszer kapnának ilyen sok szavazatot.

Párbeszéd – Ha a DK megzuhanásából sem tud profitálni a Párbeszéd, akkor semmiből. A baloldal KDNP-je, önálló listát soha, egyetlen választáson sem állítottak, más pártok hátára felkapaszkodva tudtak sikeresen mandátumhoz juttatni egy sor képviselőt. A pártot közvélemény-kutatások nem mérik.

Mindenki Magyarországa Néppárt – Márki-Zay Péter, a 2022-es miniszterelnök-jelölt pártja. A választáson indulni sem akarnak, a pártelnök beállt Magyar Péter mögé. Nem csoda, az EP-választáson 0,64 százalékot értek el.

Demokratikus Koalíció – A 2022-es országgyűlési választás után a saját útjukat járták, az európai parlamenti választáson öt-hat mandátumra számítottak Magyar Péter megjelenéséig, végül kettőre futotta. A választási kudarc után voltak, akik Gyurcsány lemondását akarták, végül nekik kellett távozniuk a pártból. Az utolsó hónapok már inkább szóltak Gyurcsány mániáiról, a regényírásáról, a Minecraft-szerveréről, a lakókocsis országjárásáról.

Kik léphetnek az óbaloldali pártok örökébe?

Munkáspárt – Thürmer Gyula jobb formában van, mint valaha. Az idei május elsejei beszéde sem maradt el.

2RK – Vona Gábor pártjának eljöhet végre az ideje.

Nép Pártján – Úgy volt, hogy a volt Jobbik-elnök Jakab Péter helyet kap a DK listáján 2026-ban. Gyurcsány bukása után könnyen lehet, hogy nincs más út, csak az önállósodás.

KDNP – Nem véletlen az időzítés: Semjén Zsolt pártelnök éppen Gyurcsány lemondása előtt két nappal arról beszélt, hogy a KDNP „egy mérsékelt baloldali párt”.