Három nappal azelőtt, hogy megszűnt Matolcsy György MNB-elnöki megbízatása, új alapítványt hoztak létre a távozó jegybankelnök beosztottjai és bizalmi emberei, az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány kuratóriumának elnöke pedig maga Matolcsy lett.
A nyilvános iratokba betekintő HVG úgy tudja, az alapítványt május 7-én jegyezték be, négymillió forint induló vagyonnal, és az alapító okiratból nem állapítható meg a konkrét feladata, az viszont kiderül belőle, hogy a „fokozódó geopolitikai feszültségek és versengés” miatt egyre fontosabbá válnak „a kelet-nyugati együttműködés lehetőségének platformját képező kaputérségek, komplex multi-hubok”, és ezekből válhatnak a pénzügyi, tudás-, és technológiai központok, amilyen Budapest is lehetne.
Az alapítványnak ezt a homályos folyamatot kell valamilyen formában elősegítenie: az okirat tizennyolc pontban foglalja össze a lehetséges tevékenységeket, de a HVG szerint leginkább arra alkalmas ez a bonyolult célrendszer, hogy bármennyi pénzt igazoltan el lehessen költeni rá, és ennek segítségével Matolcsy mentse és menekítse, amit lehet, hiszen mint azt a Pallas Athéné-sztori története is mutatja, az elvben a közjóra szánt pénzek könnyen magánzsebekbe vándorolhatnak.
A lap szerint különösen érdekes ebben, hogy az alapítványt akkor hozták létre, amikor már pontosan lehetett tudni, hogy Matolcsy utóda, Varga Mihály tisztogatásra készül az MNB-ben, és már elkészült az ÁSZ-jelentés is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztéséről. Sőt, az is furcsa, hogy a bírósági procedúra is kifejezetten megengedő volt, annak ellenére, hogy normál eljárásban és nem soron kívül zajlott.
„Valakinek, valamiért nagyon fontos volt, hogy ez az alapítvány mielőbb működhessen” – írja a HVG, és egy piaci szakértőre hivatkozva még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az Eurázsia-alapítvány valóban a kormány által is ösztönzött távol-keleti kapcsolatépítést szolgálhatja, például kínai forrásokból készít majd tanulmányokat, kínai beruházások előkészítésére.