A Törökországgal négy évtizede fegyveres konfliktusban álló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bejelentette: leteszik a fegyvert és feloszlanak.

A döntés előzménye, hogy a PKK bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan is arra kérte a mozgalmát, hogy tegye le a fegyvert és vessen véget a harcnak. A PKK-t 1978-ban alapították, és bő négy évtizede harcol a török központi hatalom ellen. Ez idő alatt több mint negyvenezer ember halt meg a harcokban, amelyek korábban főként Délkelet-Törökországban folytak, az utóbbi időszakban viszont Észak-Irakra összpontosulnak, ahol a PKK székhelye van. A szervezet célja egy szocialista kurd állam létrehozása volt a Törökországban elnyomottnak tartott népcsoportnak, amelyhez tartozók Szíriában, Iránban és Irakban is élnek.

A PKK közleménye szerint a kurd jogok elismerésével és a politikai párbeszéd elindításával elérték céljaik egy részét, azt írták, a kurd kérdés demokratikus keretek közé került, a küzdelmet politikai eszközökkel folytatják tovább.

A Reuters szerint a mostani döntés új politikai és gazdasági lehetőségeket nyithat meg Törökország számára, különösen a kurdok lakta délkeleti régió fejlesztésében. Ankara üdvözölte a bejelentést, de hangsúlyozta, hogy a békéhez szükség van a PKK fegyvereinek ellenőrzött és biztonságos leadására. A leszerelési folyamat jogi és politikai részletei egyelőre nem ismertek, ahogy az sem, milyen szerepet kaphat Öcalan a továbbiakban.

A New York Times azt írta, török tisztviselők nyilvánosan kijelentették, hogy a kormány semmilyen engedményt nem ajánlott fel a PKK-nak a leszerelésért cserébe. Törökország fő kurdbarát pártjának (DEM) képviselői azonban reményüket fejezték ki, hogy a kormány kiterjeszti a kurdok kulturális és oktatási jogait.