• Az Európai Bizottság úgy döntött, 2027-re le kell válni az orosz energiahordozókról.
• Ez érzékenyen érinti Magyarországot és Szlovákiát, mindkét ország hangosan tiltakozik.
• A kormány arról beszél, a leválás 6-800 milliárdba kerül, és ha meg kell lépni, nem lesz fedezete a rezsicsökkentésnek.
• Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint ez nem járna ekkora hatással. A leválás technikailag megoldható.
• Nemcsak az számít, mit akar Európa, hanem az is, mit akar Trump. Pletser azt mondja, a különböző szankciókkal Amerika „bőven ellene tud tenni” az orosz olajimportnak.

A kormány azzal számol, hogy az orosz energiahordozókról való teljes leválás 6-800 milliárd forintos plusz költséggel járna, de Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint ez a költség nem igazolható.

Azt, hogy miből jöttek ki ezek a számok, Gulyás Gergely miniszter sem tudta levezetni a kormányinfón. Annyi derült ki, hogy Szijjártó Péter és Lantos Csaba miniszter mondta be ezeket a kormányülésen, és hogy kettőjük közül Szijjártó volt az optimistább.

Az Európai Bizottság egy hete közölte, végig viszik a 2022-ben eldöntött REPower EU tervet, aminek értelmében az orosz gázt (vezetékes gázt vagy LNG-t) szállító szolgáltatókkal nem lehet új szerződést kötni, a meglévő azonnali szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni. Az Európai Bizottság szerint ez az intézkedés biztosítani fogja, hogy az EU már ez év végére egyharmadával csökkentse a még érkező orosz gáz mennyiségét. A Bizottság azt is javasolja, hogy 2027 végéig szűnjön meg az orosz gáz minden jellegű behozatala. Az atomenergiát is érinti a tilalom, 2027-től a fűtőanyagokra is érvényes lenne a korlátozás.

Az Európai Bizottság a jövő hónapban áll elő a jogszabálytervezetekkel, a tagállamoktól év végéig várnak konkrét terveket. A magyar és a szlovák kormány hangosan tiltakozik, és tárgyalásokkal próbálják megakadályozni, hogy ez megvalósuljon, bár nem biztos, hogy menni fog.

Orbán Viktor miniszterelnök a ráckevei fideszes fórumon arról beszélt, ha ezt valamilyen szankció formájában vezetné be az EU, arról egyhangú döntést kellene hozniuk az állam- és kormányfőknek, vagyis könnyű megakadályozni a tervet. Ha viszont nem ez lesz, hanem a Bizottság saját hatáskörben kereskedelempolitikai döntéseket hoz, „és mondjuk 228 százalékos vámot vet ki az orosz gázra”, máris nem kell a teljes összhang. A 228 százalékos tipp Orbáné volt, a Bizottság annyit kommunikált, hogy a döntéshez elég majd a minősített többség is.

Pletser Tamás arra számít, hogy az évekkel ezelőtt megfogalmazott terv átmegy, és kötelezettségszegési eljárás indul azok ellen az országok ellen, amelyek nem teljesítik.

„Nyilvánvaló, hogy politikai konfliktus lesz az EU, illetve Magyarország és Szlovákia között, 3-4 hónap komoly politikai csörtére számítok. Meglátjuk, hogy milyen megállapodást sikerül kötni.”

Azzal kapcsolatban sok még a kérdőjel, hogy az áttételesen, más országtól – például a kazahoktól - megvéve érkezhet-e majd orosz energiahordozó, mindenesetre Gulyás Gergely a kormányinfón arra utalt, ez a megoldás is kizárt.

Nem lehetetlen a leválás

Nem tudni, hogy a Molnak vannak-e hosszútávú kőolajszerződései az oroszokkal, a földgáznál viszont van ilyen, méghozzá 2036-ig – mondja Pletser. A szerződést 5 évente kell újra tárgyalni, és erre is vonatkozna a 2027-es tilalom.

Az EU energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen mindenesetre arról beszélt, jogászaik szerint az EU döntése után ki lehet lépni a Gazprommal való hosszútávú szerződésekből anélkül, hogy Szlovákiának vagy Magyarországnak kártérítést kellene fizetnie.

Pletser Tamás azt mondja, a földgáz esetében 2027-ig különösebb megrázkódtatás nélkül le lehetne válni az oroszokról, a Mol pedig a kőolajnál is elkezdte ezt a folyamatot, csak a projekt leállt. Ott a fő alternatívát a horvát tranzit jelentené, az Adria kőolajvezetéken keresztül. Csakhogy a két ország között komoly politikai vita van – tetézve azzal, hogy a horvátok évek óta követelik Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását -, amit előbb rendezni kell.