Egyelőre visszafelé sül el Orbánék csodafegyvere, az akkugyártás

A magyar gazdaság motorját, a csodafegyvert, az üstököst látta az Orbán-kormány az akkumulátorgyártásban, ezért alig pár év leforgása alatt számos akkumulátoripari beruházás érkezett Magyarországra. Ezek egy része már termelő fázisban van, egy része pedig majd csak a közeljövőben fog csatasorba állni, a világban zajló folyamatok azonban továbbra sem támasztják alá, hogy jó ötlet volt ennyire korán mindent feltenni az akkumulátoriparra.

A kormányok elektromos autók vásárlását célzó támogatása nélkül egyelőre ugyanis – némi túlzással élve – megfizethetetlen a lakosság és a kisebb cégek számára az e-autó. A zöld átállás így gyakorlatilag globálisan is lelassult, amin nem segít a Donald Trump által elindított kereskedelmi háború sem. Bár Magyarországon a bajok már jó ideje elkezdődtek, a legfrissebb adatok sem azt támasztják alá, hogy közeledne a fordulat vagy egyfajta konszolidáció, a zuhanás megállása.

A KSH friss adatai szerint a villamosberendezések gyártása alág a feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb mértékben, 20 százalékkal esett vissza márciusban előző év azonos időszakához képest, ezen belül

az akkumulátor, szárazelem gyártása 41 százalékot zuhant, aminél csupán két hónapban volt nagyobb visszaesés. Tavaly decemberben 56, idén januárban pedig 47 százalékkal csökkent az alág teljesítménye.

Az akkuipar által megtermelt havi érték mindössze 134 milliárd forint volt, aminél csak az imént említett két hónapban volt alacsonyabb a termelési érték azóta, hogy elkezdett felfutni a termelés Magyarországon.

Mindez azért is jelent problémát, mert az egyik legnagyobb súlyú alág a feldolgozóiparon belül a villamosberendezések gyártása, 2025 márciusában pedig ezen a területen kívül mindössze az egyébként kis súllyal bíró gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (-1,3 százalék) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (-4,8 százalék) csökkent éves bázison.

Egyelőre a kilátások sem fényesek, hiszen az új rendelések volumene 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a belföldi rendelések 8 százalékkal estek vissza, az exportrendelések ugyanakkor enyhén, 0,2 százalékkal növekedtek. Végeredményben az összes rendelésállomány március végén 10,2 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól.

Márciusban a nyers adatok szerint a magyar ipar stagnált éves bázison, a munkanaphatást is figyelembe véve azonban 5,4 százalékos volt a visszaesés. Ezzel az első negyedévben az elmúlt évek legpocsékabb teljesítményét nyújtotta az ágazat, 4,4 százalékos zuhanással.