Energiafüggőség: Magyarország és Szlovákia több mint 1800 Iszkander rakéta árát utalta közvetlenül az orosz államkasszába 2022 eleje óta

• A Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) részletes elemzést készített az orosz olaj és gáz kivezetésének lehetőségeiről Magyarországon és Szlovákiában.
• A fő megállapításuk ellentmond mindannak, amit a kormány évek óta szajkóz: a leválás az orosz energiáról technikailag megvalósítható lenne, de sem a MOL, sem a magyar kormány nem mutat erre valódi szándékot.
• Magyarország és Szlovákia 5,4 milliárd euróval járult hozzá az orosz állam bevételeihez a háború kitörése óta, közvetetten finanszírozva a Kreml háborús gépezetét.
• A MOL jelentős profitot termelt az olcsó orosz olajon, miközben a magyar fogyasztók továbbra is az uniós átlagnál drágábban tankolnak.
• Magyarország nem csökkentette, hanem kifejezetten növelte függőségét az orosz nyersolajtól, miközben Szlovákia továbbra is szinte teljes egészében orosz kőolajra támaszkodik.

Függőségre használt mentesség

Az Európai Unió 2022 júniusában, a hatodik szankciós csomag részeként mentességet adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak az orosz nyersolaj importjának tilalma alól. Ez tette lehetővé, hogy az EU általános, tengeri úton szállított orosz olajra vonatkozó embargójának 2022. decemberi hatályba lépése után is kapjanak orosz nyersolajat vezetéken keresztül (a Déli Barátság kőolajvezetéken át). Az uniós derogáció célja az volt, hogy e három országnak több időt biztosítson az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország és Szlovákia nem csak arra használta a mentességet, hogy meglehetősen döcögős indoklással tovább folytassa az orosz nyersolaj behozatalát, hanem arra is, hogy aláássa az uniós közös álláspontot Ukrajnával, és az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban. A csökkenés annyira nem valósult meg, hogy az orosz energiaimport 2024-ben még a háború előtti szintet is meghaladta, szembemenve az uniós jogalkotás eredeti szándékával.

Magyarország és Szlovákia egyaránt két kőolajvezetéktől függ: a Barátság vezetéktől, amin keresztül kizárólag orosz nyersolaj érkezik Ukrajnán keresztül, valamint az Adria vezetéktől, amelyet a horvát állami tulajdonú JANAF vállalat üzemeltet, és amely nem orosz eredetű nyersolajat szállít a horvátországi Omišalj kőolajterminálból, az Adriai-tenger partjáról. Magyarország közvetlenül az Adria vezetéken keresztül kapja a nem orosz eredetű kőolajat, míg Szlovákia egy olyan összeköttetésen keresztül fér hozzá ehhez, ahol az Adria a Barátság déli szakaszába torkollik.

5,4 milliárd euró az orosz államkaszsába

2022 eleje óta Magyarország és Szlovákia együtt 27 millió tonna orosz kőolajat és 32 milliárd köbméter földgázt importált, összesen 33 milliárd euró értékben. Ebből 5,4 milliárd euró közvetlenül az orosz államkasszába került adóbevételként, ennyi lenne nagyjából 1800 darab Iszkander-M típusú rakéta ára, ilyenekkel rendszeresen támadják az ukrán városokat.

Ahelyett, hogy az uniós célkitűzések szerint csökkentették volna függőségüket, a két ország növelte orosz importját: 2024-ben 2%-kal több kőolajat hoztak be, mint a háború előtt, Magyarországon a függőség aránya 61%-ról 86%-ra nőtt.

MOL, a profit őre

Az elemzés kiemeli, hogy a történet kulcsszereplője a MOL, a régió egyetlen olyan vállalata, amely még mindig importál orosz nyersolajat. A MOL működteti a dunai és a pozsonyi finomítókat is, és gyakorlatilag egyedül dönt arról, milyen olajat dolgoznak fel ezek az üzemek.

Az elmúlt két évtizedben nem csupán a régió egyik legnagyobb olajvállalatává nőtte ki magát, hanem az orosz gazdasági és politikai befolyás egyik legerősebb európai közvetítőjévé is vált, és megbízható eszközként is szolgált arra, hogy közpénzek kerüljenek a kormányhoz közel álló oligarchákhoz. A MOL piaci sikere szorosan összefüggött Oroszország legnagyobb magánolajvállalatának, a Lukoilnak a térségbeli terjeszkedésével is, ami a legnagyobb orosz nyersolajszállító Magyarországra és Szlovákiába.Azonban míg más országokban a finomítók elkezdtek átállni nem orosz típusú kőolajra, a MOL ezt nem tette meg, annak ellenére sem, hogy technikailag minden lehetőség adott lenne erre. Az Adria-kőolajvezeték, amely Horvátországból szállítana alternatív olajat, teljes mértékben ki tudná szolgálni Magyarország és Szlovákia együttes szükségletét – évi 14,4 millió tonnás kapacitásával meghaladja a két ország finomítóinak összesített igényét (11,1–12,2 millió tonna). Ennek ellenére a MOL 2024-ben csupán 968 ezer tonnát importált rajta keresztül – az ígért 2,2 millió tonna helyett.

A MOL és az állam nyernek, a fogyasztók nem

Az orosz olaj olcsóbb, és az elemzés szerint a MOL ennek az árkülönbözetnek a teljes profitját lefölözte – anélkül, hogy ebből a magyar fogyasztók bármit is érzékeltek volna. Sőt: 2024-ben a magyarországi üzemanyagok bruttó árai még 5%-kal az uniós átlag felett voltak. A G7 a szerint 2022 eleje és 2024 májusa között a kormány és a MOL együtt összesen 1,7 milliárd euró „extra profitot” realizált az olcsón beszerzett orosz nyersolajon, miközben a fogyasztói üzemanyagárakat magas szinten tartották.

A MOL nyereségének jelentős részét az extraprofitadóval magyar állam vonta ellenőrzése alá, és az ország egyre kilyukadó költségvetésének befoltozására használta fel. A MOL működési bevétele 2022-ben 34%-kal nőtt, 26,4 milliárd dollárra, majd a következő években is 25 milliárd dollár körül maradt. Bár a kormány 2022-ben 95%-os különadót vetett ki az orosz olajon szerzett extraprofitra, ez 2023-ra gyakorlatilag elolvadt: az adóbefizetések 521 millió dollárról 2 millióra csökkentek, 2024-ben pedig 15 millió dollár volt.

Első sorból nézhetjük, hogyan működik a Kreml forgatókönyve