A németek vissza fogják küldeni Görögországba az ott már regisztrált menedékkérőket

A német szövetségi kormány ismét vissza akarja toloncolni a menekülteket Görögországba. Az elmúlt években a visszatoloncolásokat nagyrészt felfüggesztették a görög menekültügyi rendszer kétséges emberi jogi helyzete miatt. Az új gyakorlat azokra a menekültekre vonatkozik, akiket Görögországban már menedékkérőként regisztráltak. A terv szerint csökkenteni fogják, sőt meg is vonhatják a juttatásokat azok esetében, akik a felszólítás ellenére sem hagyják el Németországot – derült ki a német szövetségi belügyminisztérium május eleji leveléből, amit megszerzett a Süddeutsche Zeitung.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal újra lehetővé fogja tenni a visszatoloncolásokat Görögországba – áll Bernd Krösser belügyi államtitkár levelében, amit a visszatoloncolásokért felelős tartományi államtitkároknak küldött. A terv elsősorban a „fiatal, egyedülálló, egészséges és munkaképes férfiakat” érinti. Kivételt képeznek a kiszolgáltatott csoportok, például a családok, nők és gyerekek, valamint a beteg vagy idős férfiak.

Az irányváltást egy bírósági döntés váltotta ki. A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság április 16-án úgy határozott, hogy a „nem kiszolgáltatott” migránsokat a Görögországba való visszatérés esetén nem fenyegetik megalázó vagy embertelen életkörülmények. A bíróság elutasította egy 34 éves, a Gázai-övezet északi részéből származó férfi és egy 32 éves szomáliai férfi keresetét. Ez az alapelvi döntés lehetővé teszi hasonló menedékkérelmek elutasítását az egyedi eseteken túl is.

De a szövetségi kormány valószínűleg nehezen valósíthatja meg a terveit, ugyanis konfliktus fenyeget az EU-tagállam Görögország kormányával, ami most egyáltalán nem akar több menekültet visszafogadni. Már a bírósági ítélet után közölte, hogy kitart szigorú álláspontja mellett. „Amíg nincs igazságos teherviselés az Európai Unión belül, Görögország nem fogad el visszatoloncolásokat” – mondta Mákisz Vorídisz görög bevándorlási miniszter, aki szerint a németországi kérelmeket ugyan Athén alaposan meg fogja vizsgálni, de „nem fog túl nyitottan viszonyulni hozzájuk”.

Úgy tűnik, a német szövetségi kormányt ez nem fogja eltántorítani. A dokumentum szerint abból indulnak ki, hogy a tartományoknak mostantól „nagyobb számban” kell visszatoloncolásokat szervezniük Görögországba. Először felszólítják az érintett személyeket, hogy önként térjenek vissza Görögországba. Bizonyos esetekben a hatóságok ennek költségeit is átvállalhatják. De ha ez nem történik meg, akkor a tartományok kötelesek „kényszerrel” kitoloncolni. Annak érdekében, hogy a visszatoloncolások a lehető leghatékonyabban történjenek, az érintetteknek a tartományi első befogadó intézményekben kell maradniuk.

Görögország fontos tranzitországnak számít a Németország felé vezető menekültútvonalakon. A menekülteket gyakran ott regisztrálják, aztán tovább utaznak. Tavaly Németország 75 ezer esetben kért visszavételt más EU-tagállamtól. A legnagyobb csoport Görögországon keresztül érkezett (15 ezer eset). A ténylegesen végrehajtott visszatoloncolások száma azonban mindössze 22 volt.

A német belügyminisztérium érzékelhető hatást vár az új gyakorlattól. „Arra számítva, hogy a jövőben növekedni fog a Görögországba visszatoloncolandók száma”, a minisztérium a görög partnereknél „egy megbízható visszatoloncolási mechanizmus biztosítását” fogja szorgalmazni – áll a tartományoknak küldött dokumentumban. A levél még Alexander Dobrindt (CSU) új belügyminiszter hivatalba lépése előtt készült, de összhangban van az új kormány irányvonalával, ami már szigorította a határellenőrzéseket is. Friedrich Merz (CDU) kancellár a múlt héten Berlinben, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök látogatásakor már figyelmeztetett: „A Görögországból Németországba irányuló másodlagos migrációnak csökkennie kell. A visszavételek számának növekednie kell.”

A hatóságok igyekeznek fokozni a nyomást az embereken, hogy „önként” hagyják el Németországot. A belügyminisztérium kifejezetten felhívja a tartományok figyelmét arra, hogy „jogosultsági következmények” is alkalmazhatók a BAMF (Migrációs és Menekültügyi Hivatal) és az idegenrendészeti hatóságok fokozott kitoloncolási erőfeszítéseinek támogatására. Vagy egyszerűbben: aki nem tesz eleget a kiutazási felszólításnak, annak számítania kell a juttatások csökkentésére vagy teljes megvonására. A jövőben csak korlátozott áthidaló juttatásokat fognak biztosítani – ezeket is legfeljebb két hétig. Csak kivételes, méltányossági esetekben lesz lehetséges a hosszabb idejű támogatás.

Németországban tavaly 230 ezer ember nyújtott be első menedékkérelmet, azóta csökken a menekültkérelmek száma.