Minden idők második legrosszabb áprilisát zárta az államháztartás központi alrendszere a 376,4 milliárd forintos hiánnyal, ezzel pedig az első négy hónap 2930,5 milliárdos deficitje az elmúlt évek legrosszabbja. Az éves hiánycélnak már a 70,9 százaléka jött össze április végére, ez az idei egyenleg a tavaly első négyhavi hiányánál 12,8 százalékkal, forintban számolva 333 milliárddal több.

Ezt a gyászos állapotot azonban az első közléskor, két héttel ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium próbálta sikerjelentésként eladni, kiemelve, hogy mennyire jól alakultak a bevételek. És valóban.

Nagyon ritkán látni olyan állapotot, hogy a költségvetés bevételi oldala pontosan ott tart, ahol időarányosan tartania kellene. Vagyis április végéig a tervezett bevételek pontosan 33,3 százaléka folyt be az államkasszába. Az pedig kifejezetten örvendetes lehet a tárcát vezető Nagy Márton számára, hogy a tavaly még annyira kritizált fogyasztás, ebből kiindulva pedig az áfabevételek úgy folynak be, ahogy kellenek. Sőt április végére kicsit már túl is teljesült az időarányos bevétel, 23,4 milliárddal több érkezett be.

A bevételi oldal egyetlen ponton problémás: az uniós bevételek hiánya ugyanis nagyon meglátszódik. Ezen az előirányzaton az időarányos 33,3 százalék helyett 6,7 százalék folyt be április végéig, ez 150,7 milliárd forintot jelent. Csak áprilisban 13,8 milliárd forintot utalt Brüsszel Magyarország számára.

Ahol viszont komoly gondok vannak, az a kiadási oldal. Itt ugyanis több olyan előirányzat is van, ahol jelentősen túlköltekezett a kormány, mint azt amúgy időarányosan lehetett volna. A problémát elviekben észlelte az NGM is, hiszen két hete Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta egy interjúban:

„az idei évben sor került egy jelentős zárolásra (…) Ezzel együtt megemeltük az idei hiánycélt is, de fontos látni, hogy ez még mindig jelentős csökkenést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz képest

Végignézve azonban a most kiadott mérleget, nem világos, hol és milyen kiadást zárolhatott a kormány. A havi adatokat nézve ugyanis szinte minden soron a tervezett havi kiadást meghaladó költekezésről árulkodnak a sorok. Kivétel mindössze négy előirányzat, ahol viszont az áprilisra tervezett kiadásnak csak egy töredékét költötte el a kormány:

• a közösségi közlekedés költségtérítés és támogatás előirányzaton 50,7 százalékos a teljesülés, 66,5 milliárdot költöttek el (és kb. ugyanennyit spóroltak),
• az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 45,1 százalékon teljesültek, 46 milliárdot költött a kormány (így itt kb. 50 milliárdot spórolt meg),
• a központi nukleáris pénzügyi alapba pedig a tervezettnek csupán 9,5 százalékát költötték el, 1,2 milliárd forintot (vagyis nagyjából 10 milliárdot spórolhattak).
• Jelentős az elmaradás még a diákhitel konstrukciók támogatásánál, de ez annyira minimális (1 milliárdos) tétel, hogy ez ebből a szempontból még annyira sem releváns, mint a fentebb említett három tétel.

Ha valójában ezt jelentené az a zárolás, amiről az államtitkár mesélt, akkor ez havi szinten alig több mint 100 milliárd forint, de ennek ellenére is a második legrosszabb áprilisát zárta nemrég a költségvetés. Nem csoda, hiszen más tételeken viszont egyáltalán nem spórolt, sőt, az időarányosnál sokkal többet költött el a kormány.

• A közüzemi szolgáltatások támogatására 44 százalékkal, 28 milliárddal többet költöttek el a havi tervnél (itt az első négy hónapban 239 milliárdos a túlteljesítés),
• A költségvetési szervek kiadásai a havi tervnél 436 milliárddal teljesültek túl (ennek köszönhető, hogy az első négy hónapot nézve 597 milliárd forintos a túlköltés),
• a kamatkiadások pedig havi szinten 50 milliárddal mentek túl (itt azonban az első négyhavi túlköltekezés nagyon jelentős, 650 milliárd forint).

Összességében a kiadások az első négy hónapban 1683 milliárddal magasabban teljesültek az időarányosnál.