Jelenleg 67 év a dán nyugdíjkorhatár, de a parlament által pénteken elfogadott törvény alapján 2040-re 70-re emelkedhet, írja a BBC. Az emelés fokozatos lesz, 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre növelik a korhatárt. Az Európai Unióban ezzel Dánia a mostani számokhoz képest az élen lenne a legmagasabb nyugdíjkorhatárok listáján.

A szakszervezetek bevonásával elmúlt hetekben több tüntetést is tartottak Koppenhágában. „A magasabb nyugdíjkorhatár azt jelenti, hogy az emberek elveszítik a méltóságteljes időskori élethez való jogukat” – mondta Jesper Ettrup Rasmussen, az egyik dán szakszervezeti szövetség elnöke.

2006 óta Dánia a korhatárt a várható élettartamhoz köti, és ötévente felülvizsgálja. Tavaly azonban Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök még arról beszélt, hogy újra kell tárgyalni ezt az elvet: „Nem lehet csak úgy kijelenteni, hogy az embereknek egy évvel tovább kell dolgozniuk.”

Egy, a DK dán médiának megszólaló munkás szerint a változtatás ésszerűtlen, és szerinte míg az íróasztal mellett dolgozók helyzete e tekintetben más, a fizikailag megterhelő munkákat vállalóknak további nehézségeket jelent az emelés.

A nyugdíjkorhatár Európa-szerte eltérő: Olaszországban hasonlóan Dániához, 67 a korhatár, de mivel itt is a várható élettartam alapján szokás módosítani, jövőre itt is nőhet. Svédországban ezzel szemben 63 éves kortól lehet nyugdíjjogosultságot kérni, míg az Egyesült Királyságban 66 éves kortól érkezik a nyugdíj.

Franciaországban hatalmas felforduláshoz vezetett, amikor 2023-ben egy törvénnyel 62-ről 64-re emelték a nyugdíjkorhatárt. A törvényt végül Emmanuel Macron elnök szavazás nélkül verte keresztül a parlamenten, ahol a törvény mellett nem sikerült többséget összeszednie.