Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a folyamatos kormányzati elvonások, a tizenkétszeresére nőtt szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros működőképessége veszélybe került. „Magyarország korrupt és felelőtlen gazdaságpolitikáját folytató kormányát” kell finanszírozniuk a főpolgármester szerint, aki hosszasan sorolta, hogy milyen bírósági pereket nyertek, illetve megemlítette azt az alkotmánybírósági határozatot is, amely szerinte a főváros oldalán áll.

A megnyert eljárások ellenére a kormány még most 51 milliárd forintot követel Budapesttől. Ezért a főváros még hétfőn azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszózhassa a számláját. Ez az inkasszó szerdán lenne esedékes, ha addig a főváros nem kapja meg a jogvédelmet – Karácsony szerint korábban mindig megkapták –, akkor szerdán újabb 12 milliárd forintot emelhetnek le a főváros folyószámlájáról, ami Karácsony szerint ahhoz vezethet, hogy
az év hátralévő részében nem tudnák finanszírozni a közszolgáltatásokat.

Budapest a főpolgármester elmondása szerint idén eddig 32 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizetett be az államkasszába, „közben 35 milliárd ment ebben az időben a fővárosi közösségi közlekedésre”. A kormány öt éve bünteti Budapestet, „mióta én vezetem a várost”, de eddig megoldották, hogy ne kelljen a közszolgáltatások szintjét csökkenteni, hogy a budapestiek „ne érezzék a büntetést, amit nekik szánt a kormány”.

Most viszont „eljutottunk arra a pontra, hogy ha nem teszünk rendkívüli lépéseket, a város elveszíti a működőképességét”, méghozzá akár már napokon belül.

Karácsony az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette: napokon belül egyeztetni fognak a főváros közszolgáltató cégeinél működő szakszervezetekkel, hogy közösen mérjék fel, a bíróság esetleges elutasító végzése hogyan befolyásolhatja a közszolgáltatások színvonalát és az álláshelyeket. Emellett arra utasította a BKK vezetését, hogy az dolgozzon ki vészforgatókönyvet, nézzék meg, milyen mértében kell visszafogni a tömegközlekedési kapacitást, ha az állam érvényesíti az inkasszót.

Karácsony szerint csak a tömegközlekedés finanszírozása van olyan nagyságrendű, „ahol egyáltalán fölmerül az, hogy ennyi pénzt meg lehet spórolni”. Hozzátette, hogy amikor azt mondja, felmerül, az nem azt jelenti, hogy „ilyen típusú döntéseket szeretnék hozni”. Ha mégis meg kell tenni, akkor ez

„nagyjából a megfelezése a mostani kapacitásnak, tehát olyan dolog, amit harminc éve ez a város nem látott”.

Egy másik kérdésre azt mondta: a bíróságnak 15 napja van a döntés meghozatalára, és hozzátette: „reméljük a legjobbakat”. A mostani döntés szerinte „sokkal nagyobb horderejű, mint bármikor korábban”.

A fővárosi képviselőknek is üzent a főpolgármester. Szerinte a közgyűlési tagok többsége nincs tisztában a város gazdasági helyzetével, és itt az ideje, hogy mindenki felismerje a felelősségét. A Fidesz-frakció tagjainak belátására nem számít, viszont azt reméli, hogy a többi képviselő megérti, milyen helyzetbe sodorta a fővárost a kormány Budapest-ellenes politikája.

A főváros és az állam jogi csatározása évek óta zajlik, a középpontjában az évek óta egyre növekvő, szolidaritási hozzájárulásnak nevezett sarc áll. Mint múlt szerdán megírtuk, az Alkotmánybíróság után a Kúria is döntött a fővárosra kiszabott szolidaritási hozzájárulásról, de az ítélet írásos formában még nem ismert, a felek a szóbeli ítéletet pedig most is ellentétesen kommunikálják. A fővárosi főispán úgy értelmezte a kúriai döntést, hogy a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét meg kell fizetnie, mert a 2025-ös költségvetése jogszabályellenes, míg a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy a Kúria nem semmisítette meg a költségvetési rendeletet.