• A kormány levonta a szolidaritási hozzájárulást Budapesttől, ami ellen Karácsony Gergely korábban azonnali jogvédelmet kért.
• Karácsony leállította három fontos közszolgáltató cég kifizetését, arra kéri őket, hogy gazdálkodják ki az összeget.
• A főpolgármester azonnali egyeztetésbe kezd a fővárosi intézményekkel, likviditási munkacsoportot hoz létre,
• és arra kéri a BKK-t, hogy dolgozzanak ki egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha a kormány a további, több mint 50 milliárdos szolidaritási adót is le akarná vonni.
• Karácsony célja, hogy a következő hónapokban minden fővárosi intézmény dolgozóit, nagyjából 27 ezer ember bérét ki tudják fizetni.

„Amennyiben a főváros nem kapja vissza a törvénytelenül elkobzott tízmilliárd forintját, akkor hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.

A kormány egy napos késéssel, de a szolidaritási hozzájárulás keretein belül végül csütörtökön levonta azt a 10,2 milliárd forintot a főváros számlájáról, amit Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem lett volna joga elvenni Budapesttől. Bár Karácsony ismeretlen tettes ellen tervez feljelentést tenni, azt mondja, tudja, hogy a döntést a Karmelitában született.

Karácsony szerint „valakik magasabb politikai körökből politikai utasítást adtak az Államkincstárnak, hogy törvénytelenül emeljék le a főváros folyószámlájáról ezt az összeget”. Karácsony szerint azért volt törvénytelen az inkasszó, mert a hét elején a Fővárosi Önkormányzat nevében azonnali jogvédelmet kért a levonás ellen. „Szerdai napon nem is történt inkasszálás, pedig akkor volt a határidő.”

Azt mondta, már maga a jogvédelem benyújtása azonnali jogvédelmet jelent, tehát a levonás „teljes mértékben törvénytelen”, valamint „erkölcstelen is”, mivel Karácsony szerint veszélyezteti Budapest működőképességét. Olyannyira, hogy a főpolgármester szerint „a likviditás érdekében azonnali intézkedésekre volt szükség. Ezért a mai napon kénytelen voltam leállítani három fontos közszolgáltató cég kifizetését, amelyet az elmúlt napokban jeleztek felém, hogy szükség van ezekre a forrásokra.” Az érintett cégek:

A Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a BDK, tehát a közvilágításért felelős központ „9 milliárdos igényét nem tudjuk kielégíteni”. Karácsonyék arra kérik a cégeket, hogy átmenetileg próbálják meg kigazdálkodni ezt a hiányzó tételt.

Karácsony szerint ha az Államkincstár nem utalja vissza a pénzt, „akkor világossá válik mindenki számára, hogy ez egy politikai döntés volt egy törvénytelen aktus meglépésére. Márpedig ez hivatali visszaélés.” Karácsony arról beszélt, hogy az ilyen bűntény öt évig nem évül el, és több év börtönbüntetéssel büntethető.

Karácsony addig is ideiglenes intézkedési kérelmet is be tervez nyújtani a bíróságon, hogy az utaltassa vissza az inkasszált összeget. Erre szerinte azért van szükség, mert az elvont forrásokra nagy szükség van ahhoz, hogy a főváros működőképes maradhasson.

A következő hetekben elmondása szerint az lesz a célja, hogy a budapesti intézményeknél dolgozó emberek nettó bérét mindenképpen ki tudják fizetni. Ez 27 ezer embert érint, nem szeretné, hogy a fizetésük veszélybe kerüljön. Különösen figyelni akarnak a szociális intézményekre (pl.: nyugdíjasotthonok), amelyeknek nincsenek pénzügyi eszközeik.

A Telex kérdésére Karácsony azt mondta, a fizetések adóvonzatát nem tudja kifizetni a főváros. „Eleget pumpoltuk már a központi költségvetést, és eleget járultunk hozzá, hogy a magyar kormány Tiborcz Istvántól hatszázmilliárdért vásároljon irodaházakat, most egy fokkal fontosabb számunkra az, hogy mindenki megkapja a fizetését” – mondta, hozzátéve, hogy ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a járulékokat is.

Karácsony munkacsoportot hozott létre a likviditás megőrzése érdekében, illetve egyeztetést kezdeményez minden intézménnyel. Karácsony azt mondta, bízik benne, hogy a Fővárosi Közgyűlés frakcióival egyeztetve közösen tudnak előre lépni a helyzetben. A BKK munkatársai elmondása szerint a bizonytalan helyzetben vészforgatókönyvet készítenek arra az esetre, ha a kormány a további, több mint 50 milliárdos adót inkasszálná.

Jogos, nem jogos

Karácsony Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a napirend előtt arról beszélt, hogy miután a kormány kivetette a fővárosra a büntető jellegű szolidaritási hozzájárulást, a főváros nem akarta a magyar költségvetés lyukait tömködni, a fővárosiakat akarta ellátni. 2023-ban pereltek, lényegében az összes érdemi pert megnyerték, majd az Alkotmánybíróság 2 pontban is alaptörvény-ellenesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulást, mármint annak kivetési módját. Nem törvényes állapot az, hogy a főváros tartósan nettó befizető a költségvetésbe – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony tehát a mostani hozzájárulást alapjában véve is jogtalannak tartja, és általában azt az érvet is felhozta, hogy Budapest a magyar GDP 40 százalékát állítja elő, miközben 3 ezrelékét sem kapja vissza a termelt pénznek a működésre. Karácsony szerint a várost a politika akarja csődbe vinni.

A közgyűlés fideszes képviselője, Lehoczki Ádám a költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a bíróság nem úgy döntött, hogy visszajárna a szolidaritási hozzájárulás, és az alkotmánybírósági döntést sem úgy értelmezi, mint a Főváros. Az AB valóban kimondta, hogy hosszútávon nem lehet az önkormányzat nettó befizető, de hogy a hosszú táv most fenn áll-e, nem derült ki a képviselő szerint.

A közgyűlésben Szentkirályi Alexandra, Radics Béla fideszes képviselők, de a kormányinfón még Gulyás Gergely is arról beszéltek, hogy ebben a költségvetési helyzetben felelőtlen várospolitikai döntés volt, hogy a Főváros éppen most vette meg Rákosrendezőt 50 milliárdért. Erre Karácsony azzal válaszolt, hogy A BKM 13 milliárdot fizetett ki eddig, a főváros eddig egy fillért sem adott be. „Miért kell hülyének tettetnie magát? Sokkal jobbat feltételezek önökről, mint ami a szájukból elhangzik!” A területért egyébként 10 éves távon ígért ennyi pénzt a Főváros.

Rákosrendezőről a csütörtöki sajtótájékoztatón is kérdezték Karácsonyt, aki szerint a terület „megvásárlása és a fővárosi pénzügyi helyzete között jelenleg nincs semmilyen összefüggés”, vagy csak nagyon hosszú távon lehet elképzelni. „Azt gondolom, hogy a problémáink ennél sokkal akutabbak, és rövidtávúbbak, és nem tudok belenyugodni abba a helyzetbe, hogy nem fognak megoldódni.”