• Fej fej melletti küzdelem a lengyel elnökválasztáson, a kormány számára élet-halál kérdés az eredmény. De mi a tét?
• Lesz lengyel atombomba?
• Mi van, ha már Lengyelországban is nő az ukránellenesség?
• Fideszes szívességek a PiS-nek, barátkozás a szélsőjobbal.
• Hová tűnt Orbán Viktor?
• Interjú Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértővel a lengyel elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt.

Románia után Lengyelországban is egy sorsdöntőnek mondott elnökválasztás második fordulója jön vasárnap. A többi jobboldali jelölt révén jelentős tartaléka lehet Karol Nawrockinak. Ő a favorit?

Nehéz megmondani, hogy ki a favorit. Könnyű lenne úgy számolni, hogy adjuk össze a jobboldali jelöltekre esett voksokat, és akkor Nawrockira 51 százalék körül fognak szavazni. A második fordulóban minden bizonnyal magasabb lesz a részvétel, mindkét fél mobilizálni fogja a lakosságot, de megjósolhatatlan, hogy kinek van több tartaléka, és hogy mennyire tudják behúzni a kiesett jelöltek szavazóit.

A vártnál szorosabb első fordulós eredmény a Tusk-kormány kudarca?

A koalíciónak talán nem az, Rafal Trzaskowski végzett az első helyen, versenyben van a győzelemért. Az egyes koalíciós pártoknak azonban lehet. Elsősorban Szymon Hołowniának, a Szejm elnökének, a Lengyelország 2050 párt vezetőjének, aki öt százalék alatt végzett, és a saját pártja szövetségese, a Lengyel Néppárt szavazói sem álltak mellé.

Milyen tartaléka lehet még Trzaskowskinak?

Most hét százalékponttal volt alacsonyabb a részvétel, mint a 2023-as parlamenti választásokon. Ha megnézzük a térképet, hogy mely vajdaságokban van a legnagyobb eltérés, akkor azokban, ahol hagyományosan erősebb a Polgári Koalíció. Ebből következik, hogy Trzaskowski tartalékai jelentősek, csak meg kellene mozdítani őket. 2023-ban sikerült, azzal nyerték meg a választásokat.

Meg lehet ezt ismételni?

Nem tudom, pedig egyszerűnek tűnik a képlet. Annyit kell mondani, hogy 2023-ban kormányt váltottatok, de a program megvalósítását az elnök akadályozza, most le kell váltanotok őt, hogy a kormányprogramot végre tudjuk hajtani. De nem tudom, hogy ez elég-e.

Mi a tétje a lengyel elnökválasztásnak?

A kormányozhatóság. Az elmúlt bő másfél évben egy sor kérdésben a Szejm inkább nem is hozott törvényt, mert azt úgyis megvétózta volna Andrzej Duda. Ez meg tudja bénítani a kormányzást. Ha Trzaskowski varsói polgármester, Tuskék jelöltje nyer, a Szejmben elfogadott törvényeket nem fogja megvétózni. Ha Nawrocki lesz az elnök, ő Dudához hasonlóan minden olyan törvényt megvétóz, ami a PiS nézetrendszerével ütközik.

Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy annyira kormányozhatatlan lesz az ország, hogy jobb előrehozott választásokkal tiszta vizet önteni a pohárba.

Úgyhogy a kormány számára élet-halál kérdés ez az elnökválasztás.

Elon Musk és Marco Rubio is beszólt már a lengyel kormánynak, míg Nawrockit Donald Trump fogadta a Fehér Házban. Hozhat ez számára szavazatokat? Mostanában több választáson inkább az volt a nyerő, akit Trump támadott.

Elintéztek neki egy fotót az Ovális Irodában, ennek ennyi a szerepe. Bár az amerikaiakkal való jó kapcsolat népszerű a lengyel társadalomban, a trumpi vonallal a többség nem szimpatizál. A PiS kommunikációjában ezzel együtt folyamatosan megjelenik, hogy velünk állnak szóba, mi vagyunk, akik ezt menedzselni tudjuk.

Mennyire rendült meg Trumppal a hagyományosan a transzatlanti kapcsolatra alapozó lengyel stratégia? Lehet ennek alternatívája akár egy brit–lengyel–ukrán szövetség, akár a francia–német–lengyel tengely?

Mindig el szokták mondani, hogy a lengyeleknek biztonságpolitikai szempontból Amerika és a NATO az abszolút prioritás. Most kicsit rugalmasabban kezelik a fennálló szövetségi kereteket, és azt mondják, hogy nem akarunk semmit szétbomlasztani, de a napi politikában azokkal tárgyalunk, akikkel lehet.

A „tettrekészek koalíciója” is ilyen: nézzük meg Európában, kikkel lehet beszélni ebben az ügyben.

Friedrich Merz kancellárrá választásával megnyílt a lehetőség, hogy az egykor weimari háromszögnek nevezett francia–német–lengyel szövetséget is szorosabbra fonják. Franciaország most kötött egy prémium szerződést a lengyelekkel.

Benne egy védelmi garanciával, pedig azt elvileg a NATO is tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az 5. cikkely halott, kell másik biztosíték?

Jobb, ha több biztosíték van. Lehet, hogy a francia nukleáris elrettentő erő elég ahhoz, hogy ne repüljön be véletlenül egy orosz drón, és ne essen le Lublin területén. Azokkal kell beszélni, akik hasonlóan gondolkodnak Európa biztonságáról, mint mi, ez a vezérelv. Gazdaságilag Lengyelország megteremtette az alapját, hogy a régióban a lengyel legyen a legnagyobb, legerősebb, legmodernebb hadsereg. Az új lengyel biztonságpolitikai doktrína már nem arról szól, hogy azért akarunk nagyok lenni, mert félünk az oroszoktól, inkább azt mondják, féljenek az oroszok tőlünk.

A lengyel atombomba is felmerült, ez blöff, vagy komoly elképzelés?

Az amerikai katonák itt-tartózkodása önmagában garancia, de ha Amerika esetleg kivonul a régióból, akkor nem árt a francia biztosíték. A lengyelek láthatólag mindenre nyitottak, azt is javasolták, hogy tárolják itt az amerikai nukleáris robbanófejeket. Legvégső esetben azt sem tudnám kizárni, hogy saját nukleáris fejlesztéseket végez Lengyelország, de ez nyilván sok nemzetközi vitát generálna. Nem olyan egyszerű belépni az atomhatalmak szűk klubjába. De ez sem zárható ki.