Öt évre visszamenőleg követel csaknem félmilliárdos bérleti díjat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a romák országos önkormányzatától

belföld

Öt évre visszamenőleg csaknem 450 milliós bérleti díjat követel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Magyarországi Romák Országos Önkormányzattól a Dohány utcai székház használata után, számolt be a Népszava.

A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata csak kis részben tulajdonosa a Dohány utca 76. szám alatt lévő székházának, a többszintes épületet 914/1085 tulajdoni hányad arányában az állam birtokolja.

A vagyonkezelő közlése szerint a bérleti díj 2020-ban – kerekítve – havi 4,5 millió, 2021-ben havi 4,7 millió, 2022-ben havi 5,6 millió, 2023-ban havi 6,4 millió, 2024-ben havi 7,5 millió forint volt (lett volna). Ebben az évben az állam már havi 7,8 millió forinttal kalkulál. Ehhez jön még a 27 százalékos áfa. A tételeket összeadva már közel félmilliárd (több mint 450 millió) forintnál járunk.

A Dohány utcai épület.

Aba-Horváth István, az országos önkormányzat elnöke szerint azonban az eredetileg kötött bérleti szerződésben erről szó sem volt. Szerződést még a vagyonkezelő jogelődjével, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötöttek 2000-ben. Akkor abban állapodtak meg, hogy a roma önkormányzat bérleti díj helyett vállalta, hogy az ingatlan használata fejében évente két és félmillió forintot költ az épület felújítására és karbantartására.

A roma önkormányzat azt állítja, hogy nem minden évben, de tetemes összegek mentek el a felújításokra, csak ezeknek a munkálatoknak a dokumentációja hiányzik. Aba-Horváth elmondása szerint nemrég fejeződött be az önkormányzat gazdasági és jogi működésének átvilágítása, jellemző probléma, hogy nem fellelhetők a papírok, amelyek pedig fellelhetők, nehezen áttekinthetők. A dokumentumok fellelésére felbéreltek egy embert.

Aba-Horváth István magyarázata szerint azért „csak” öt évre visszamenőleg kellene megfizetni a bérleti díjat, mert a régebbi követelések már elévültek. Hangsúlyozta: semmi sem utal arra, hogy megállapodás történt volna bérleti díj fizetéséről, amelynek összegszerűségét és jogosságát is vitatja.

A vagyonkezelő viszont arra hivatkozik, hogy az államháztartásról szóló törvény alapján nem tud eltekinteni a bérleti díj megfizetésétől, szintén a jogszabályi előírások a követelés mérséklését sem teszik lehetővé.