A Központi Statisztikai Hivatal jövedelemadatai szerint a NAV egészítette ki azoknak a jövedelmét, akik enélkül a szegénységi küszöb alatt maradtak volna. Ez derül ki a Válasz Online cikkéből, ami egy friss kutatást mutat be. 2020-ban a vizsgált nyugdíjasok 52 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem befizette, hanem kapta az adót – legalábbis papíron.

Áprilisban a Válasz Online már beszámolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt években egészen furcsa szegénységi adatokat közölt. Két kutató ugyanis észrevette, hogy irreálisan sok olyan családot szerepeltettek a statisztikákban, akiknek a jövedelme éppen a szegénységi küszöbértéket jelző vonal feletti sávba esett. Mindeközben az éppen a határérték alatt keresők száma gyanúsan csökkent. A statisztikailag nem igazolható, életszerűtlen eloszlás miatt 2017-2018 táján hirtelen óriási mértékben kezdtek javulni a magyarországi szegénységi adatok.

Tátrai Annamária kutató például azt mesélte a Válasznak, hogy a 2020-as hivatalos statisztikákban 316 olyan egyfős háztartást találtak, amelyek euróban mért jövedelme a vessző után hét számjegyig, vagyis tízmilliomod pontossággal megegyezik. Ami lehetetlen lenne normális körülmények között. A kutatók már akkor azt gyanították, hogy mindez ismétlődő szakmai hibák vagy szándékos beavatkozás történhetett. A KSH tagadta a vádakat, de magyarázatot nem adott az egészen furcsa számokra.

Márpedig a szegénységi adatok, amiket KSH és az Eurostat állít elő, nagyon fontosak: nemcsak a választóknak mutatják meg a kormány teljesítményét, de egy sor alapvető fontosságú gazdasági döntést is befolyásolnak Magyarországon és az Európai Unióban is.

Öt kutató most még alaposabban megnézte, mi van a számok mögött. A Válasz Online-on publikált friss tanulmányukban arra jutnak, hogy sokan úgy kerültek a szegénységi küszöb fölé, hogy a NAV kiegészítette jövedelmüket. Azaz nem befizették, hanem kapták az adót.

A kutatók először azt kezdték el vizsgálni, hogy miből áll azoknak a jövedelme, akik pont a szegénységi küszöb fölé kerültek, és épp ugyanannyi a jövedelmük. Kiderült, hogy ők mind nyugdíjasok: ez azért még furcsább az eredeti helyzetnél, mert a nyugdíj összegét olyan sok tényező befolyásolja, hogy nagyon kicsi az épp egyforma mértékű nyugdíjak összege. A bruttó jövedelmük még a szegénységi küszöb alatt maradt, és nem volt egyforma: nettójuk viszont ennél magasabb lett. Ez úgy jött ki a statisztika szerint, hogy a NAV kiegészítette a jövedelmüket. Ráadásul úgy, hogy 1,3 millió lett a nettó éves jövedelmük, így a szegénységi küszöb fölé kerültek.

„Így fordulhatott elő, hogy bár egy idős ember havi bruttó jövedelme 81 ezer forint volt, mégis a 105 ezer forintos szegénységi küszöb fölé került, mert a különbözetet az EU-SILC (Eurostat) adata szerint negatív adóként megkapta” – mondta a Válasznak Tátrai Annamária az ELTE adjunktusa.

További kutatás során kiderült, hogy ez nem csak az egyforma jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknál fordul elő a statisztikában. 2020-ban a mintába került öregségi nyugdíjasok 52 százaléka élt olyan háztartásban, amely az adatbázis szerint pénzt kapott a NAV-tól. Az egyedül élő nyugdíjasoknak 64 százaléka volt érintett, 1664 idős ember közül 1064. A teljes vizsgált mintában 28 százaléknál fordult elő, hogy a nettó jövedelmük magasabb volt a bruttónál, legalábbis a statisztikában. „Az adatok szerint a legkirívóbb esetekben a NAV úgy működött, mint egy segélyszervezet, amelyik kiegészíti a szegény emberek jövedelmét a szegénységi küszöb fölötti értékig” – írják. A kutatók megkeresésére a NAV azt közölte, hogy ilyen nem fordulhat elő, adó- és járulék visszatérítés esetén is legfeljebb csak annyit utalnak vissza, amennyit valaki befizetett.

A kutatók a 2014-es adatokban már találtak ilyen furcsa adatokat, és még a 2021-es statisztikában is van olyan, ahol sokaknak magasabb a nettó jövedelme a bruttónál. „A magyar EU-SILC adatállományban újonnan feltárt problémák arra mutatnak rá, hogy a szegénységi ráta mögötti adatok helyenként jelentősen eltérnek a hazai valóságtól, ezért a javítás egy összetett, az alapokhoz visszatérő munkát igényel” – mondta Gábos András a TÁRKI kutatója.