Ízekre szedte a Bizottság a kormány gazdaságpolitikáját
Radikálisan csökkentek a beruházások, a GDP növekedése lassú, továbbra is magas az élelmiszerinfláció, kiszámíthatatlan a szabályozási környezet, jelentős a korrupció, az állam túlzottan nagy szerepet vállal a gazdaságban, az oktatás nem termel elég képzett munkaerőt, jelentős az orosz energiafüggőség, a költségverés átláthatatlanan. Nagyjából ezek az Európai Bizottság 2025-ös, úgynevezett országspecifikus ajánlásának kritikái. Bár az erről szóló jelentés elismerően említi a jó infrastruktúrát és az alacsony társasági adót, a végkövetkeztetés az, hogy strukturális reformokra és stabilabb gazdaságpolitikára lenne szükség.
A magyar GDP lassú növekedésének három fő oka a romló üzleti bizalom, a csökkenő beruházások és a gyenge külső kereslet - írja a jelentés. A Bizottság is vár némi bővülést idén és jövőre, de jóval kisebbet a kormánynál: idén 0,8, jövőre 2,5 százalékot. Idén is magas inflációra számítanak európai összehasonlításban.
A beruházások ramatyul alakultak: 2023-ban 7,7 százalékkal, tavaly pedig már 11,1 százalékkal csökkentek, ami a legnagyobb visszaesés az egész EU-ban. Közben az egész Unióban nálunk nőttek a legjobban az építési árak.
A Bizottság egyik legkomolyabb kritikája, hogy a magyar munkatermelékenység az egyik legalacsonyabb az unión belül és ami még problémásabb, a lényegében nem nőtt 15 éve. 2004-ben a magyar csatlakozáskor történt meg az EU legnagyobb bővítése, hiszen velünk együtt vették fel Ciprust, Csehországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Lengyelországot, Szlovákiát és Szlovéniát is. Ezek az országok hasonló jövedelmi szintről indultak, a munkatermelékenység pedig mindegyik esetében nagyjából 10 százalékponttal nőtt - kivéve Magyarországot. A bizottsági jelentés meg is jegyzi, hogy a magyar jövedelmek emelkedését leginkább a foglalkoztatottság bővülése hajtotta, nem a termelékenység vagy képzettség javulása.
A magyar oktatás lezüllesztése a gazdaságra is kihat. A jelentés szerint a szakképzett munkaerő hiánya már most visszafogja a növekedést. Az elmúlt 10 évben semmit sem nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya, ami az egyik legalacsonyabb az Unióban.
A reálgazdaság problémái közül a Bizottság a következőket listázta ki mint kritikus gondokat:
* a szabályozási kiszámíthatatlanságot,
* az állam túlzott szerepvállalását a gazdaságban,
* az egyes cégekkel szembeni diszkriminatív légkört (különösen külföldi tulajdonosok esetében),
* az alacsony közigazgatási hatékonyságot,
* a magas korrupcióérzetet
* és a kulcsszektorokban a verseny hiányát.
A Bizottság szerint hátrányt jelent a magyar gazdaságnak az energiaimport-függőséget. Pedig a jól működő energiapiac fontos lenne a versenyképesség javításához. Magyarország egyfelől még mindig túlzottan támaszkodik Oroszországra ezen a téren, másrészt az is gond, hogy a villamosenergia-rendszer annyira rugalmatlan, hogy hiába az egyre több megújuló energiaforrás, az importigény nem csökken.
A Bizottság szerint hiába jobbak a szegénységi mutatók az EU-átlagnál (talán nem függetlenül a KSH gyanússá vált számaitól) a legszegényebb rétegek aránytalanul rosszul járnak Magyarországon.
Érdekes kettősség, hogy a magángazdaságot az EU-ban Magyarország támogatja a legjobban GDP-arányosan, emellett alacsonyak a munkabérek, rugalmas a munkajogi szabályozás, alacsony a társasági adókulcs és fejlett a közlekedési infrastruktúra, mégsem teljesít jobban a gazdaság. A Bizottság szakértői szerint azért, mert közben sok a szabályozási változás, az állam gyakran avatkozik bele a folyamatokba, magasak az energia- és banki költségek és a szektorspecifikus adók és hiányzik a szakképzett munkaerő. Az is feltűnt nekik, hogy bár sok az állami segítség és könnyítést, ezeket csak a magáncégek egy kiválasztott szűk köre kapja meg.
A korrupcióellenes rendszer hatástalan, a Bizottság felmérései szerint a vállalkozások az uniós átlagot jóval meghaladó arányban érzik a korrupciót súlyos problémának. Az egyenlő bánásmód hiánya torzítja a versenyt, az állam aktív gazdasági szerepvállalása kiszorítja a magánszereplőket – teszik hozzá.