Varga Mihály jegybankelnök hétfői bejelentése után részletezte az MNB, mi lesz az az öt csapás, amivel fellépnek a kibercsalások ellen.

A Telex azt írja,

• július 1-től elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) az MNB alá tartozó Giro Zrt. közreműködésével. Ennek lényege, hogy a banki utalás adatai azonnal bekerülnek a központba, ahol a rendszer nagyjából fél másodperc alatt megvizsgálja a tranzakciót.
• Az MNB kibervédelmi ajánlásait kötelezően végre kell hajtaniuk a bankoknak.
• Az egyedi megelőző intézkedéseket célzottan is vizsgálja az MNB.
• Törvénymódosítás is készül az ügyfelek védelme érdekében, ami azt szolgálja, hogy ne kényelmesedjenek el a bankok amiatt, hogy úgyis az ügyfél viseli a kárt.

Annak ellenére, hogy eltérőek a bankok védelmi rendszerei, jelen pillanatban szinte kizárólag az ügyfelek súlyos gondatlanságának tartják, ha csalók ellopták a pénzüket a számlájukról. A kár hatalmas, tavaly 226 ezer visszaélést követtek el, az összesített kár értéke 42 milliárd forint volt. A lakossági ügyfeleket 31 milliárddal kopasztották meg csalók, a cégek 10 milliárdot, az egyéb intézmények 1 milliárdot buktak el.

Ebben egy nagyon fontos változás jöhet: a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az internetes csalások esetében az első kárt akkor is a bank fizeti, ha annak nevében tévesztették meg az ügyfelet.

Virág Barnabás alelnök azt mondta, figyelni fognak arra, hogy az összejátszó csalók és „ügyfelek” ne tudják módszeresen megkopasztani a bankokat emiatt, ezért lehet csak egy tranzakciót jóvá íratni, a következő alkalomra meg kell tanulnia az ügyfélnek, mit csináljon, ha csaló hívja. A bank később bíróságon megtámadhatja az ügyfelet.

Kiderült az is, hogy az államnak nem kell helytállnia, ha valamelyik közműcég nevében követtek el csalást.