A narancsnak sikerült az, ami még „Mészáros Lőrincnek” sem

A KSH által szerdán közzétett inflációs gyorsjelentéshez tartozó részletes áradatokban találni néhány igazán szembeötlő havi alapú változást. A narancs kilónkénti ára például májusban 953 forint volt az áprilisi 887 forint után. Ez látszólag nem nagy különbség, kilónként 66 forint, mi az, nagyjából egy kifli ára – mondhatnánk.

De mit mond a matematika? Azt, hogy a 953 forint 7,44 százalékkal több a 887 forintnál, vagyis egy hónap alatt 7,44 százalékos volt a narancs árának emelkedése.

Ami viszont már baromi sok. Hogy kézzelfogható legyen, mennyire az, nézzük meg összehasonlításként „Mészáros Lőrinc” bámulatos-bődületes vagyongyarapodását. Orbán Viktor jó barátja, aki történetesen Orbán Viktor kormányzása idején lett a leggazdagabb magyar, a legutolsó adatok szerint 1422 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik. Állítása szerint már 2009-ben megvolt az első milliárdja, és bár utánajártunk, hogy ez nem igaz, csináljunk úgy, mintha igaz lenne.

Tehát mondjuk azt, hogy 2009-ről 2024-re megezernégyszázszorozta a vagyonát. Ez 15 év, ami 180 hónap. Ha 2009 januárját vesszük kiindulási hónapnak és kereken 1 milliárd forintnak a kezdő vagyont, akkor mind a 179 másik hónapban folyamatosan és egyenletesen csak 4,14 százalékkal kellett volna növelnie a vagyonát, hogy 2024 végére eljusson az 1422 milliárdhoz (egészen pontosan 1 424 116 859 204 forinthoz). És hát hol van a havi 4,14 százalék a havi 7,44 százalékhoz képest ugyebár.

A mostani havi narancsdrágulás tempójában „Mészáros Lőrincnek” kevesebb, mint kilenc év, csupán 103 hónap alatt összejött volna az 1422 milliárd.

Persze mondhatjuk, hogy a narancs szezonáras termék, és ez így is van, tavaly októberben például 1000 forint fölött is járt az ára. De nem is az egyetlen termék, aminek az áprilisról májusra drágulása kenterbe verte a „Mészáros-vagyon” gyarapodását. A női szandálok (műbőr, ragasztott talp) átlagára 13 020 forintról 14 160 forintra emelkedett, ami a 8,76 százalékos, a feltételezett „Mészáros-féle” vagyongyarapodást kétszeres tempóban meghaladó drágulás. Ilyen tempóban alig több mint hat év (88 hónap) elég lett volna az 1422 milliárdhoz.

(Persze tudom, hogy ez egyetlen havi áremelkedés, és még a 2022-23-as szuperinflációs időszakban sem voltak tartósan hasonló ütemű havi drágulások, de legalább segít megmutatni a hosszú távra eladósodókat mindig mellbevágó kamatos kamatszámítás szépségeit.)